A mai nap kicsit felborult az ĂĄtlagos hétkĂśznapjainkhoz képest. KĂśzépsĂľm tegnap az éjféli géppel érkezett haza két hetes szabadsĂĄgra AngliĂĄbĂłl, mire a reptérrĂľl hazaértek majdnem hajnali 2 Ăłra volt. UtĂĄna KĂśzépsĂľm még evett, és hosszasan beszélgettĂźnk. Apa és Legkisebbikem hamarabb lefekĂźdtek, mert kifĂĄrasztotta Õket a sĂśtétben és kĂśdben valĂł vezetés, meg korĂĄn kellett kelniĂźk,  mi még tovĂĄbb beszélgettĂźnk, én hajnali négy Ăłrakor adtam fĂśl, KĂśzépsĂľmet Ăşgy felpĂśrgette a repĂźlés izgalma, hogy fél hét utĂĄn fekĂźdt le. Még talĂĄlkozott ApĂĄval, aki fél hétkor mĂĄr indult dolgozni. Én Ăşgy elaludtam, hogy tĂ­z utĂĄn ébredtem fel. Ez az elĂľnye az itthon dolgozĂĄsnak, nem volt belĂľle probléma. Legkisebbikem olyan fĂĄradtan ébredt, hogy nem volt kedve gyĂźmĂślcsĂśket reggelizni, hagyomĂĄnyos sonkĂĄs-sajtos pirĂ­tĂłssal kezdte a napot. Apa sem gyĂźmĂślcsĂśt reggelizett ma, de Õ legalĂĄbb csak zĂśldségeket evett a pirĂ­tĂłshoz. Én maradtam a gyĂźmĂślcsnél, igaz csak egy banĂĄnt bĂ­rtam megenni, pedig az éjjel a hosszas virrasztĂĄs alatt Ăşgy éreztem, hogy azonnal meg bĂ­rnék enni egy lovat. ApĂĄék is nagyon figyelték KĂśzépsĂľm minden mozdulatĂĄt, amikor a ...

sponsored links