Reggeli gyümölcsös lepény
sponsored links
Leszögezném az elején: ez nem desszert, hanem reggeli.
Napsütés, terasz, vasárnap délelõtt. Odalent a Balaton, jobbra Szigliget, balra Badacsony, még odébb a Balaton-felvidék, közvetlen elõttem szõlõdombok hullámzanak szelíden. Még hálóingben vagyok, kényelmesen dõlök hátra a fonott karosszékben, két kezem kávésbögrén kulcsolom össze, lábam a szomszéd szék karfájára keresztben felpakolva, próbálok magamhoz térni. A koffein lassan hatni kezd, kezdek éledni, elõször csak nézek, aztán merengek, végre látom is a tájat. Gyönyörû hely? A békesség szigete lenne, ha a köcsög szomszéd nem akarna minden áldott hétvége minden egyes napján lombvágózni meg füvet nyírni. Annyi fû és lomb nincs is a hegyen, na de komolyan, pláne nem a szõlõjében? Ha másra nem is, arra tuti alkalmas ez a zúgás, hogy felébredjen az ember. Felhangosítom a zenét (azaz bekiabálok, hogy légyszi hangosítsd fel picit), így jobb, kezdem úgy érezni, hogy jó lenne lassan enni is valamit. Fejben és alapanyaggal már készültem, csak el kell dönteni, ma mi esne a legjobban az elõszelektált lehetõségek közül.
Hasizomból, óvatosan emelem a felsõtestem, próbálom nem kilöttyinteni a kávét magamra, úgy 45 fokban megállok, kávé átkerül bal kézbe, jobb karommal nagyot nyújtózva, nyüsszentve, éppen elcsípem a sarkát az asztalra kikészített receptfüzet stócnak és az ölembe veszem. Mindegyik újság erõsen használt, gyûrött, tele ételpecséttel, firkával, de így szeretem, mert ezek az én legkedvesebb, megvalósításra váró és már megvalósított terveim kézzel fogható lenyomatai. Lapozgatnám õket, elmerülnék a választás édes nehézségében, de szinte azonnal ennél a lepénynél nyílik a füzet. Annyira francia, annyira déli. Ellágyulok. Provance ugrik be, a dimbes-dombos tájra fel-felpillantva néhány pillanatra szinte el is hiszem, hogy ott vagyok, Dél-Franciaországban, egy pici falu pici házának verandáján, csak nekem még jobb, ohne kabóca vagy skorpió? (szerintem a kabóca egy ronda ízeltlábú, nem kellemes háttérzaj, a skorpiót nem kell magyarázni).
Hasizomból, óvatosan emelem a felsõtestem, próbálom nem kilöttyinteni a kávét magamra, úgy 45 fokban megállok, kávé átkerül bal kézbe, jobb karommal nagyot nyújtózva, nyüsszentve, éppen elcsípem a sarkát az asztalra kikészített receptfüzet stócnak és az ölembe veszem. Mindegyik újság erõsen használt, gyûrött, tele ételpecséttel, firkával, de így szeretem, mert ezek az én legkedvesebb, megvalósításra váró és már megvalósított terveim kézzel fogható lenyomatai. Lapozgatnám õket, elmerülnék a választás édes nehézségében, de szinte azonnal ennél a lepénynél nyílik a füzet. Annyira francia, annyira déli. Ellágyulok. Provance ugrik be, a dimbes-dombos tájra fel-felpillantva néhány pillanatra szinte el is hiszem, hogy ott vagyok, Dél-Franciaországban, egy pici falu pici házának verandáján, csak nekem még jobb, ohne kabóca vagy skorpió? (szerintem a kabóca egy ronda ízeltlábú, nem kellemes háttérzaj, a skorpiót nem kell magyarázni).
Újabb villanás: Nizzában mindig irigykedéssel vegyült csodálattal néztem, ahogy vasárnaponként dél körül a helyiek kitelepültek a terekre, kávét rendeltek, aztán a kései reggelit eperrel vagy más gyümölccsel, péksüteménnyel és pezsgõvel folytatták. Életérzésbõl. :) Mindig is vágytam erre az érzésre, éppen itt lenne az ideje kipróbálni. Feküdne nekem, valami azt súgja.
Kb. egy óra múlva pezsgõ pukkan halkan, mi pedig jóízûen, élvezettel esszük a frissen készült barackos-málnás lepényt. Mellette egy tálkában friss aprított gyümölcs (a maradék), onnan is kikapok egy-egy szemet. Így teljesüljön minden kívánságom. Fülig ér a szánk, de nem a pezsgõtõl. Kívül-belül mosolygok, jó nekem.
Szolgálati közlemény: ez a recept nagyjából olyan nehéz, mint gyümölcssalátát halmozni egy szelet kenyérre, csak persze sokkal finomabb (egyértelmûen a for dummies címke jár neki).
De vigyázat: hiába tûnik nagynak a lepény, veszélyesen gyorsan fogy, két-három embernél többnek nem elég. Én szóltam.
Reggeli barackos-málnás lepény
1 csomag leveles tészta (eredetileg 3 nagy lap átvajazott réteslap, félbe ? 6 rétegûre- hajtva*)
2 ek olvasztott vaj (ha leveles tésztát használunk, elég lesz 1 ek is bõven)
kb. 3 ek. lekvár (barack vagy málna)
kb. 6-8 db érett õszibarack, meghámozva, felszeletelve
kb. 6-8 db érett sárgabarack, felszeletelve
1 kis doboz málna
kb. 2 ek. porcukor (ill. ízlés szerint)
Elkészítés:
- A leveles tésztát sütõpapírra fektetem úgy, hogy a széleinél peremet fomázok.
- Megkenem vízzel/tojással, aztán villával kicsit megszurkálom (hogy nem puffadjon fel a tészta).
- Megkenem lekvárral, és a tészta csomagolásán szereplõ sütési instrukciók szerint kb 5-8 percig sütöm (200 fok).
- Kiveszem a tésztát, a barackokat elrendezem rajta, és megkenem olvasztott vajjal a gyümölcsöket. Újabb 10 perc a sütõben.
- Újra kikapom a sütõbõl a tésztát, megszóróm a lepényt a málnával, és szita segítségével, ízlés szerint megszórom porcukorral a lepényt. Újabb 10-12 percig sütöm, ha a cukor megolvadt, készen van.
- A kész lepényt sütõpapírostul átemelem egy fa deszkára, és hagyom picit hûlni. Langyosan a legjobb. Szerintem.
*Instrukciók réteslap használata esetén: 3 nagy réteslapot hagyok szobahõmérsékletûre melegedni, megkenem külön-külön mindhármat vajjal , félbe hajtom, így egy hatrétegû, téglalap alakú közepes tepsi méretû alapot kapok. Sütõpapírra ültetem, peremet hajtok, innentõl kezdve ugyanaz a dolog + sütési idõ, sütési hõmérséklet 180 fok légkeverésen, 200 fok hagyományosan.