Reformkor a konyhában: epres-mandulás pite
sponsored links
Lehet, hogy olvasnak olyanok itt is, akik tudnak a bio-vega-kattanásomról, de valószínûbb, hogy nem. Ám ez nem jelenti azt, hogy nem is létezett ilyen szakasza az életemnek. Csak már rég volt, na.
Mostanában azonban gyakrabban nyúlok egészségesebb, kalóriamentesebb, vagy egyszerûen csak újabb alapanyagokhoz. Amellett, hogy szeretném, ha a gyerekek is megismernék õket, színt visznek a konyhába, és jó újra felfedezõnek lenni a saját konyhámban/kamrámban.
A lenti recept tulajdonképp tesztverzióban van még, azonban teljesen mûködõképes, egyszerû és finom, bátran ajánlom hát kezdõ kísérletezésre.
Hozzávalók:
egy marék (10-12 szem) fagyasztott eper kiolvasztva, leve nélkül
1 tojás
1+1 ek nyírfacukor
2 ek mandulaliszt
1 ek amarántliszt
1 ek étolaj vagy olvasztott kókuszolaj
1 dl kókusztej
fél citrom reszelt héja
1 tk vaníliaesszencia v fél vaníliarúd kikapart magja
A sütõt 200 fokra elõmelegítem.
A tojást az 1 kanál cukorral, vaníliaesszenciával habosra keverem, ha már jó habos, hozzáadom a kókusztejet, olajat, végül a kétféle lisztet és a citromhéjat is.
A 10x10-es sütõformát (vagy mondjuk 4 muffinformát) kivajazom, az alját kirakom eperrel, ráöntöm a tésztát, végül tetejére szórom a maradék cukrot és kb. 20 perc alatt megsütöm.
Természetesen mûködik eper helyett más gyümölccsel is, sõt sima liszttel is, de itt most a liszthelyettesítõk tesztelése volt a cél. Készült egy kakaós-málnás verzió is, de azon még sokat kell finomítani, viszont az epres pikkpakk elfogyott (nem is sikerült rendesen lefotózni :))
Szeretném az amarántlisztet többet használni, de még a legzöldebb natúr-hívõknek sem ajánlott ennél nagyobb arányban vegyíteni az ételbe, mert jellegzetes íze elnyomja a többi összetevõ aromáját.
Kinek ajánlom különösképp? Annak, aki szeretne gyorsan, kb. nulla melóval a Milka csokinál sokkal egészségesebb délutáni nasihoz jutni. Aztán annak is, aki valamilyen diétán van: tej-glutén-cukormentes a cucc, talán még paleonak is nevezhetõ. No és a kalandoroknak. Meg azoknak, akik a közelítõ telet csak üzemelõ sütõ mellett bírják átvészelni.