Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Puliszka szárnyakkal
sponsored links
A puliszka tudtommal mindig is a szegények eledele volt. Ehhez képest, nagy meglepetésemre és nem kisebb örömömre úgy két hete, amikor Budapest egyik legkifinomultabb éttermében volt alkalmam kulináris kalandokba bocsátkozni, ott virított az étlapon. Ez igen. Ezt már szeretem! Fancy hely ide, drága hely oda, nem sznoboskodunk. Túlzás nélkül állíthatom, életem eddigi legfinomabb polentáját volt szerencsém elfogyasztani, úgyhogy az est alatt végig azt tervezgettem, hogyan fogom pincérünktõl elkérni a receptet, de a végén sajnos elgyávultam. Azóta kétszer is nekifutottam már otthon a reprodukálásnak, nem is rossz eredménnyel, de - ha a család ki nem vág vele - csiszolgatom még kicsit.
A szárnyakról most egy rengeteg évvel ezelõtti, Buffalo-ba tett látogatásom jut az eszembe.
Ott tapasztaltam elõször, hogy míg nekünk itt Magyarországon természetes bizonyos állatok bizonyos részeinek elfogyasztása, a világ más pontjain föl sem merül, hogy az adott alkatrész tányérra kerüljön.
Amerikában az 1960-as évek végéig a csirkeszárnyat vagy kidobták, vagy alaplét készítettek belõle.
Hogy kinek jutott elõször eszébe megsütni és a híres csípõs szósszal tálalni, arról több story is létezik, a legelterjedtebb a Teressa Bellissimo-ról szóló. A Buffalo-i Anchor bar tulajdonosának fiához, Dominic-hoz, aki saját vállalkozásukban felszolgáló volt, egy este farkas éhesen beállítottak a barátai, de a konyha már bezárt, a kaja elfogyott. Ekkor állt elõ a mama az ötlettel, hogy a másnapi leves készítéséhez szánt szárnyakat forró olajban kisüti és, hogy ne legyen száraz, kutyul hozzá valami öntetet.
A titkos receptet illetõen mindenki másra esküszik, a neten található verziók szerint chili vagy Tabasco szószból, olvasztott vajból, cayenne borsból, ecetbõl áll.
Nálunk nagy kedvenc a grillezett szárny, még véletlenül sem ennék késsel-villával, hiszen az egészben a malackodás a legjobb :)
Puliszka hozzávalók:
1 bögre kukoricadara (2 dl)
2 bögre szárnyas alaplé (2 dl)
2 bögre tej (2 dl)
10 dkg vaj
só
csipet (barna) cukor
Elkészítés:
Bekapcsolom a sütõt 200 C-ra.
Az alaplé és a tej felmelegített keverékéhez öntöm a darát, lassan, fokozatosan, hogy ne csomósodjon. Közepes hõmérsékleten, kézi habverõ segítségével folyamatos kevergetem, míg annyira besûrûsödik (kb 5 perc), hogy megáll benne a kanál. Ekkor hozzáadom a vaj felét, sózom, cukrozom.
Kivajazok egy kb. 60x30 cm-es tepsit, ráöntöm a masszát (úgy 2 cm magas legyen), megszórom egy evõkanál kukorica darával és meglocsolom olvasztott vajjal.
20 percre megy a sütõbe, utána hagyom kicsit hûlni, hogy megszilárduljon és szépen lehessen formázni.
Szárnyak:
Kotányi-féle szárnyas fûszerkeverékkel, szõlõmagolajjal (lehet más is), egy ek szójaszósszal és egy ek paradicsompürével bedörzsölöm.
Fél órát pihen, utána grill rácson, vagy kevés olajon, serpenyõben, 15 percet lefedve, utána fedetlenül további 15 perc alatt készre sütöm.
