Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Pinot Noir terítéken
sponsored links
Van egy lelkes kis csapat, amely tagjait a WSET Advanced Certificate megszerzése köti össze. Minden hónapban összeülnek, s egy elõre kiválasztott témában kóstolnak, így igyekeznek minél szélesebb ismereteket szerezni a borok világáról, s átadni azt az arra fogékonyaknak. Ez alkalommal egy nem mindennapi pinot noir-sor került a kóstolók asztalára. A sort erõsítette egy, a déli félteke szõlõtermesztésre alkalmas legdélebbi területérõl, Patagóniából származó bor, a Világörökséghez tartozó Tokaj-hegyalja gyümölcsébõl készült tétel, és természetesen a fajta igazi otthonának számító Burgundiának is akadtak képviselõi.
Dobogó Pincészet Tokaji pinot noir 2008
Nagyon izgalmas kaland Tokaj-hegyalján pinot noir-ral kísérletezni. S, hogy milyen a végeredmény?
Egy nagyon gyümölcsös, ásványossággal átitatott könnyedebb vörösbor, amely elõtt a gasztronómiában még szép jövõ áll.
Halvány rubin színû. Fejlõdésben lévõ bor, fõleg piros bogyós gyümölcsaromákkal (cseresznye, málna), egy kis szilvával, enyhe bõrösséggel, amelyet némi fõtt vegetális jelleg egészít ki.
Arányos a bor, helyén vannak a savak, a tannin és az alkohol, melyek szép struktúrát alkotnak a közepes testtel. Lecsengése közepesnél hosszabb, egy pici kesernyével a végén.
Összességében egy jól elkészített tétel, fajtajelleggel, és érlelési potenciállal.
Pannonhalmi Apátsági Pincészet pinot noir 2007
A Pannonhalmi borvidék klímája és talaja ígéretesnek tûnhet a fajta termesztésére. Ahogy idõsödnek a tõkék, úgy érezni évrõl évre, hogy komolyabb beltartalommal kerülnek palackba a borok. Most egy 2007-es tételt kóstoltunk.
Halvány bíbor szín, amely erõsen kezd átfordulni gránátba. Elsõ szaglásra egyfajta hûvös elegancia sugárzik a pohárból, sok gyümölccsel, fõleg piros bogyósokkal (málna, hecsedli), egy kis mentával. A bor fejlõdésben van. A savak tartják és eleganciát kölcsönöznek a bornak, az alkohol egy kicsit likõrössé teszi. A közepes mennyiségû tannin talán egy kicsit lehetne érettebb. Lecsengése hosszú, gyümölcsös.
Összességében egy jól elkészített bor, fajtajelleggel és érlelési potenciállal.
Weninger Soproni pinot noir 2007
Sopronra sokan tekintenek úgy, mint a hazai pinot noir termesztés egyik ígéretes termõhelyére. A hûvös klíma, a meszes altalaj (Lajta mészkõ) optimális termõhelye lehet a burgundiai fajtának. A szõlõ a Soproni borvidék egyik legizgalmasabb területének, a Frettner-dûlõnek a gyümölcse.
A bor halvány gránát színû. Illatában kávé, ásványosság, bõrösség és fõtt vegetális jelleg, gyümölcsöt szinte alig érezni. Ahogy szellõzött elõbújt némi hecsedlire emlékeztetõ aroma, de nem mondhatjuk, hogy a gyümölcsök határoznák meg illatban ezt a bort. A savak a fajtára és a talajra jellemzõen erõs pillérként tartják a bort. Az alkohol kicsit soknak tûnik a testhez képest. A tanninok is talán lehetnének érettebbek, bár 2007-ben meleg volt Sopronban, mégis kicsit éretlennek tûnnek a csersavak.
Lecsengése közepes, egy kis alkoholos kesernyével a végén.
Fejlett bor, amelyet inkább a tercier aromák határoznak meg, mintsem a primer gyümölcsösség. A savak még tartják, de egy úgy tûnt, hogy a hordó alól lefogyott a bor.
Bodri Pincészet pinot noir 2007, Szekszárd
Szekszárd és Villány mindig megosztottságot kelt pinot-ügyben. Általában abban szinte mindenki egyet ért, hogy szép borokat lehet a fajtából készíteni, bár sokan azt róják fel e két borvidéken készített pinot noirok kapcsán, hogy sokszor hiányzik az az igazi elegancia, amely a fajtára általában jellemzõ.
Színe középrubin, erõs gránátba hajló elszínezõdéssel. Illatában földes, málnás és epres aromákkal, orvosi pemetefûvel, virágokkal és fõtt vegetális jegyekkel. Fejlõdésben lévõ bor, közepes savakkal, közepesnél magasabb alkohollal, közepes mennyiségû érett tanninnal és közepes lecsengéssel, kesernyével a végén.
Érezhetõen szekszárdi, inkább kicsit mediterrán ? buja, meleg, mintsem elegáns. Fogyasztásával nem nagyon érdemes várni, inkább igyuk meg most.
Wither Hills pinot noir, Marlborough, Új-Zéland 2006
Új-Zéland klímája és talaja kedvez a fajtának. Sokan Burgundia után az egyik legígéretesebb termõhelynek tartják. Borai lassan árban is felveszik a versenyt a francia borvidék boraival.
Kora ellenére színében szinte egyáltalán nem látszik a kor: mély rubin színû. Illatban intenzív aromák köszöntenek: vegatális jegyek, kávé, fûszerek és piros bogyós gyümölcsök, és diszkrét, de jól felismerhetõ ásványosság. Stílusa újvilági jegyeket mutat: mondhatni mindenbõl sok van belõle, de nem lóg ki semmi. Közepesnél több sav, és alkohol, jelentõsebb mennyiségû tannin, amit a közepesnél nagyobb test tart egyensúlyban. Fejlõdésben lévõ bor, telt, de lendületes. Kritikaként az erõs hordóhasználatot és a nem teljesen lebomlott almasavat lehetne kiemelni. Összességében egy nagyon jó alapanyagból származó, jól elkészített, újvilági stílusú bor, amelyet most is fogyaszthatunk, de akár érlelhetünk is még.
Finco Roja pinot noir 2005, Argentína
A termõterület Patagóniában található, a déli félteke ?szõlõtermesztés szempontjából - legdélebbi részén. Mondhatni ez a terület a szõlõtermesztés déli határán terül el.
A bor közép gránát színû. Illatában lekvárosság, likõrösség, fõtt vegetális jegyekkel, teafûvel és orvosi pemetecukorra emlékeztetõ aromákkal. Gyümölcsöt már nem nagyon találunk benne. Közepesnél testesebb, közepes savakkal, közepes alkohollal és közepesnél több tanninnal, ami ráadásul szárít is.
Ezt a bort már megérintette az oxidáció és túl van a csúcson. Tartogatni nem érdemes, akinek van otthon belõle, gyorsan fogyassza el.
Hillinger pinot noir (Chill) 2005, Jois, Burgenland, Ausztria
Azt eddig is tudtuk, hogy nyugati szomszédunk mostanában ritkán hibázik, ha borkészítésrõl van szó. Azt is tudtuk, hogy kékfrankosból, zweigeltbõl és St-Laurentbõl remek borokat készítenek, de most már azt is tudjuk, hogy pinot-ban is nagyon ott vannak.
A bor közép gránát színû. Illatában fõtt vegetális jegyek, kávéval, avarral és elegáns bõrösséggel. A gyümölcsök nagyon a háttérben vannak, nem úgy, mint ízében, ahol nagyon szépen jönnek a piros bogyósok. Illatban és ízben ugyan nem feltétlenül ugyanazt kapjuk, de ebben az esetben, ízben többet kapunk, mint illatban.
Arányos, semmi nem lóg ki. A savak abszolút tartják a bort, a tanninok érettek és szépen integrálódtak a borba. Lecsengése káprázatosan hosszú és gyümölcsös. Jó alapanyagból szépen elkészített bor. Ha kritikát szeretnénk megfogalmazni, akkor az csak a picit erõs hordóhasználat lehet. Jól iható, fejlõdésben lévõ bor, amely most is nagyon szép, de még érlelhetõ.
Thummerer Pincészet Tekenõháti pinot noir 2003, Noszvaj (Eger)
Magyarországon a fajta egyik legkiválóbb termõhelye Eger, ezért is volt nagy a várakozás, hogy milyen borokat kóstolhatunk majd. Mivel vakon kóstol a társaság, ezért persze csak utólag derült ki, hogy melyik volt az egri bor.
Közép gránát színû. Illatban már egy kicsit érezni az oxidáció jeleit, lekváros, medvecukros, kávés, avaros és ásványos, némi hecsedlivel. Közepesnél nagyobb testtel, közepes savakkal, közepesnél magasabb alkohollal és közepes tanninnal, ami enyhén szárító volt. Lecsengése közepesnél hosszabb.
Korához képest szépen tartja magát, komplex bor, melyre egy kicsit rátelepedett a fa, s egy kicsivel nagyobb elegancia is jól állt volna neki. Érdemes most meginni, bár azért holnap még biztosan nem fog összeomlani.
Leroy Bourgogne 2001, Mersault, Cote d? Or, Burgundia
Burgundia egyértelmûen a fajta elsõ számú és legfontosabb termõhelye, éppen ezért komoly várakozás elõzte meg a vörös burgundik kóstolását és leleplezését.
Közepes gránát szín. Illatában már érezhetõ az oxidáltság. Fõtt vegetális jegyek, gyógynövényességgel, medvecukorral és füstösséggel. A savak még szilárdan tartják, de egyértelmûen túl van már a csúcson. A közepes mennyiségû tannin szárít, s a lecsengése is csak közepesen hosszúnak mondható. Ízben nem azt kapjuk, mint azt az illatból sejteni lehet, ez is levon értékébõl. Tartogatni biztosan nem érdemes, de még nem esett szét.
Luis Jadot, Nuits St. Georges, Cote d? Or, Burgundia, 1999
Színe: közép gránát. Illatában a tercier aromák dominálnak: avar, fõtt vegetális jegyek, földesség, bõrösség és némi menta. Gyümölcsöket alig találunk már benne. Ízében gyógynövényes, bõrõs, egy kis szilvával. Lehetne kicsivel hosszabb is. Szépen megöregedett érett bor, amelyik fénykorában nagyon elegáns lehetett. Ugyan a savak még predesztinálnák a további érlelést, mégis azt mondhatjuk, hogy már túl van a csúcson. Nem érdemes tartogatni.
Domain Guy Dufouleur 2001, Le Crots, Premier Cru, Cote d? Or, Burgundia
A kóstoló egyik legszebb és legérettebb tétele. Színe közép gránát. Illatában a tercier jegyek mellett még gyümölcsöt is találunk. Elegánsan bõrös, kávé, piros bogyós gyümölcsök és fõtt vegetális jegyek gazdagítják a bort. Közepesnél több sav, közepes tanninnal, közepes testtel és közepesnél több alkohollal. Lecsengése hosszú, sokáig élvezhetõ.
Fejlett, arányos és elegáns bor, amely nagyon szépen idõsödik.
Mottója az lehetne, hogy: hihetetlenül fiatalos, ahhoz képest, hogy milyen idõs. Fogyasztásra teljesen érett, de érlelési potenciálja azt sugallja, hogy még néhány év elõtte van.
Konklúzió
Annak ellenére, hogy komoly sor állt össze, kicsit csalódott volt a társaság, ugyanis az a misztikusság és hírnév, ami sokszor körüllengi a fajtát, csak részben igazolódott be. Annak ellenére, hogy több bor is tetszést keltett, sok olyan apró vagy nagyobb hibával találkoztunk, amely azért árnyékolta a fajtával kapcsolatos várakozásokat. Ez a megállapítás igaz volt a hazai termékekre is, legfõképpen az tûnt fel, hogy erõs a hordóhasználat, s több bor is idõsebbnek, fáradtabbnak tûnt, mint azt várni lehetett volna.
Kóstoló: Alumni Klub
Helyszín: CEWI (Central European Wine Institute)
Fotók: Petzold Attila
forrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/664439
