Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Pilinszkyfalu
sponsored links
- Tessék mondani, meg tudja mondani, merre van Pilinszkyfalu? - furcsa kinézetû alakok állítottak meg ezzel a kérdéssel rozoga piros furgonjukban ülve, amint Vicussal a zuhogó hóesésben meneteltünk hazafelé a dokitól. Megragadt bennem ez a név - Pilinszkyfalu. Szegény emberek, egyszerûek, a falu nevét sem tudják megjegyezni, amit keresnek, az irányokat is nehezen értették, ahogy próbáltam magyarázni az utat Pilisjászfaluba. Viszont velem maradt a név, vele a hívás a mélyülésre, itt az Advent, vissza a lényeghez, a Lényeghez! Egyszerûen, szelíden, türelmesen, szabadon, örömmel, szeretettel várakozni és egyre inkább észrevenni és figyelni arra, ami igazán fontos.
Az elmúlt években menetrendszerûen bekövetkezett az elõkészület ideje folyamán egy stresszes, feszült állapot, amikor kitörtek belõlem a saját hiányaim, elöntöttek a pót-vágyaim, és miközben hetekig azon agyaltam, törtem a fejem, hogy mivel tudnék minél nagyobb örömet okozni a szeretteimnek (sokszor csak az anyagi szintig jutottam, lsd ajándékok), hogyan tudnék minél szebb, hangulatosabb környezetet teremteni az ünnepléshez...szóval mindeközben nem tudtam kivonni magamat az alól a hihetetlen nyomás alól, ami árad a karácsonyt megelõzõ impulzus dömpingbõl: vegyél, még, többet, szebbet, drágábbat, díszíts, költs, fõzz, harmonizálj, adjál, adjál, adjál... Karácsony elõtt pár nappal mindig begörcsöltem ettõl a feszítéstõl és minden évben újabb elhatározást tettem, hogy nem, idén nem hagyom magam elsodorni az árral.
Most, hogy tisztes távolságba kerültünk a fõvárostól, érzem, hogy ténylegesen nem lesz alkalmam róni ezeket a köröket. Kreativitást kíván tõlem, hogy hogy oldjam meg az ajándékokat úgy, hogy nem tudok akármikor beugrani egy plázába, nagyobb átgondoltságot, tervezettséget kíván a helyzet, és sokszor érzem, hogy jönnének újra a hiányok, a belsõ vívódások, de sok minden int, vezet a VALÓDI EGYSZERÛSÉG felé.
Ez most számomra a nagy feladat: egyszerûen, örömben és szeretetben ünnepelni. Ehhez szeretném igazítani a készületet, az ajándékozást, és a Lényegre figyelve próbálok én is Betlehem felé zarándokolva a jászolhoz vinni hiányaimat, belsõ elvárásaimat, sebeimet. Hogy ne a külvilágtól várjam a gyógyírt, hanem a születõ Kisded ártatlansága, szelídsége simítsa egyenessé kicsi lelkem göröngyeit...
Az elmúlt években menetrendszerûen bekövetkezett az elõkészület ideje folyamán egy stresszes, feszült állapot, amikor kitörtek belõlem a saját hiányaim, elöntöttek a pót-vágyaim, és miközben hetekig azon agyaltam, törtem a fejem, hogy mivel tudnék minél nagyobb örömet okozni a szeretteimnek (sokszor csak az anyagi szintig jutottam, lsd ajándékok), hogyan tudnék minél szebb, hangulatosabb környezetet teremteni az ünnepléshez...szóval mindeközben nem tudtam kivonni magamat az alól a hihetetlen nyomás alól, ami árad a karácsonyt megelõzõ impulzus dömpingbõl: vegyél, még, többet, szebbet, drágábbat, díszíts, költs, fõzz, harmonizálj, adjál, adjál, adjál... Karácsony elõtt pár nappal mindig begörcsöltem ettõl a feszítéstõl és minden évben újabb elhatározást tettem, hogy nem, idén nem hagyom magam elsodorni az árral.
Most, hogy tisztes távolságba kerültünk a fõvárostól, érzem, hogy ténylegesen nem lesz alkalmam róni ezeket a köröket. Kreativitást kíván tõlem, hogy hogy oldjam meg az ajándékokat úgy, hogy nem tudok akármikor beugrani egy plázába, nagyobb átgondoltságot, tervezettséget kíván a helyzet, és sokszor érzem, hogy jönnének újra a hiányok, a belsõ vívódások, de sok minden int, vezet a VALÓDI EGYSZERÛSÉG felé.
Ez most számomra a nagy feladat: egyszerûen, örömben és szeretetben ünnepelni. Ehhez szeretném igazítani a készületet, az ajándékozást, és a Lényegre figyelve próbálok én is Betlehem felé zarándokolva a jászolhoz vinni hiányaimat, belsõ elvárásaimat, sebeimet. Hogy ne a külvilágtól várjam a gyógyírt, hanem a születõ Kisded ártatlansága, szelídsége simítsa egyenessé kicsi lelkem göröngyeit...