Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Parmezános, mascarponés zöldség gratin római tálban
sponsored links
Úgy tûnik, a befektetett idõ és energia többszörösen is megtérült: a végeredmény igencsak finom lett, ráadásul kaptam érte díjacskát :)
DE
Az igazsághoz szervesen hozzá tartozik, hogy az odavezetõ út legkevésbé sem volt göröngy mentes......
Jó sûrû heteim voltak, egyszer sem sikerült este hét elõtt hazaérnem az irodából. A hétközbeni fõzõcske szóba sem jött, maradtak a hétvégék.
A kötelezõen beküldendõ három recept közül errõl gondoltam azt, hogy nincs szükség tesztelésre, bõven ráér a beküldési határidõ elõtti hétvégén direktben megcsinálni, annyira egyszerû. Aha, ahogy azt a Móricka, meg az egyszeri hobby szakács elképzeli.
Van pár olyan zöldség, amit valamiért ritkán, vagy sosem használok, pedig finom is, meg egészséges is, ilyen például a cékla. Mégis, amikor elképzeltem, hogy egy szépen szeletelhetõ, színes zöldség gratint fogok készíteni, rögtön ez ugrott be. Láttam magam elõtt a csodás rétegeket sárga, zöld, lila és fehér színekben pompázni.
Addig nem is volt semmi gond, ameddig a sütési idõ leteltével meg nem emeltem a római tál tetejét.... el tudjátok képzelni magatoktól is AZT a fajta rózsaszínt, vagy muszáj ecsetelnem? A látvány, mely elém tárult, nem hagyott bennem kétséget a felõl, hogy az étel emberi fogyasztásra abszolúte alkalmatlan!
Miután az összes alapanyag ott úszott a babarózsaszín löttyben, nem volt mit tenni: felöltöz, budakalászi Coráig beautóz, hazacipel, levetkõz, mély levegõ, csapó kettõ. A Pismány tetején lakunk, így ez a hadmûvelet felemésztette a vasárnap azon részét, melyet a fõzésre-fotózásra szántam. Így történt, hogy hétfõn az egész család gyûrött ruhában indult útnak....
Mire másodszori nekifutásom meghozta gyümölcsét, már olyan sötét volt, hogy fotózásról szó nem lehetett, ezért beállítottam hajnal hatra a vekkert (van ennél gyûlöletesebb tárgy, vagy szó e világon?), és imádsággal ajkamon nyugovóra tértem, annak reményében, hogy másnapra legalább kisüt a nap. És lõn :)
Céklát egy darabig most nem szeretnék a konyhámban látni....
Hozzávalók
3 gerezd fokhagyma
2 dkg vaj
70 dkg sütnivaló burgonya
50 dkg sárgarépa
30 dkg fagyasztott ceruzabab
10 dkg fehérrépa
1 kk õrölt szerecsendió
3 dl tejszín
250 dkg Mascarpone
15 dkg reszelt Parmezán
néhány ág friss kakukkfû
Elkészítés
A római tálat beáztatom hideg vízbe.
Megtisztítom és felszeletelem a zöldségeket.
Kivajazom a tálat.
Rétegenként lerakom a zöldségeket, minden réteget sózok, borsozok, meghintek szerecsendióval, kakukkfûvel, és reszelt sajttal.
A mascarponét simára keverem a tejszínnel.
Az edény aljára szórom a fokhagyma gerezdeket, és tejszínes keveréket a zöldségréteg alá öntöm.
Hideg sütõben kezdem meg a sütést, 10 percre 100 C-on, majd emelem a hõmérsékletet 200 C-ra. Így sütöm további 80 percig.
Kiveszem a tálat a sütõbõl, a zöldségek tetejét megszóróm reszelt sajttal és vajdarabokkal, majd további 30 percig fedõ nélkül arany barnára sütöm.
Tálalás:
A tálat hûtõrácson hagyom hûlni, hogy a sajt rétegek kicsit megszilárduljanak, és szépen lehessen szeletelni.
