sponsored links

Épp csak 100 éve készĂźlĂśk megsĂźtni, hogy eddig miért nem, ne is kérdezzétek, nincs vĂĄlasz.
Gyermekkorom minden karĂĄcsonyĂĄn, hĂşsvétjĂĄn ott volt a sĂźteményes asztalon a tĂśbbi kĂśzĂśtt, mindig degeszre ettem magam belĂľle, megunhatatlan.

JĂł ideje kerestem ezt a diĂłs Ă­zt ami ebben a kifliben benne van, még ĂĄlmodtam is vele, na ezekutĂĄn még szép, hogy ma nekiĂĄlltam.
"KĂźlĂśnben is sokszor ĂĄlmodom anyai NagyanyĂĄm fĂľztjével, csodĂĄs sĂźteményeivel, fantasztikus szakĂĄcsnĂľ volt, minden vasĂĄrnap délben nĂĄluk ebédeltĂźnk, ha esett-ha fĂşjt, pedig nem laktunk kĂśzel hozzĂĄjuk, de ez tĂśrvény volt a csalĂĄdunkban. MĂĄr nagyon Ăśregek voltak PapĂĄval egyĂźtt, amikor még mindig mentĂźnk, én mĂĄr a férjemmel, gyerekeimmel, vagy csak a szĂźleim mentek, de akkor mĂĄr Ăľk fĂľztek nekik egész hétre, hogy mamĂĄnak ne kelljen."

Tudom, azért Ăłdzkodtam a kifli sĂźtésétĂľl, mert én nem szeretem ezeket az aprĂłlékos, pepecselĂľs, formĂĄzgatĂłs ...