Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Mamitájm
sponsored links
Régen írtam, meg egyébként is. Hónapok óta üldöz a gondolat, mintha mindig otthon hagynék valamit. De nem az esernyõmet, azt a nyár során sosem hagytam otthon, mert szép volt a nyár, fú de szép, és milyen meleg. Szóval a blog. Régen írtam, ez kicsit feldobott volna. Egy teendõkkel teli és fizetésben szûkös nyár alkalmat ad arra, hogy teszteljük a tûrõképességünket. Ilyenkor az a legjobb, hogyha kerüljük a jót. Vagy éppen ellenkezõleg, de ez most mindegy, mert õsz van, és támadnak a gyümölcsök. Amelyek nem barackok, mert azokat nem szeretem. Mert mindig olyan lesz a ruhám. Meg mert az nyári. És a nyarat sem szeretem, mostantól kezdve.
Koncentráljunk inkább valami jóra.
Vannak ezek a fémkütyüim. Ilyen kis izék. Fémkütyük. A kismegyeri mamámtól kaptam õket, aki igazából nem az én mamám. Babámé. De mivel már sok éve önkéntes mama, ezért szerintem õ még a szomszédban lakókocsikat árusító fiúknak és a helyi motorversenyzõknek is valahol a mamája. És azt is tudjuk, hogy az õsz ugyebár a mamik ideje, ilyenkor van befõzés. Ami ugye mamáink sportja, tapasztalataikkal mi nem tudjuk felvenni a versenyt, és ezt õk tudják is. Tehát minimum egy béna kis zselé dukál.
A fémkütyük alatt ezt értem:
Aki tudja, hogy ennek mi a neve, az írja meg, és akkor én is tudni fogom.
A gyümölcs pedig, amit választottam: az áfonya. Júliustól szeptemberig érik, úgyhogy jobb, ha idõben elkapjuk a frakkját. Egy kicsit nyári is, úgyhogy ha megeszem, akkor legalább nyugtom lesz, hogy jól van, volt itt azért valamiféle nyár is.
No, kezdjük a munkás részét, mert sose leszek kész vele.
Elõször is csináljunk vajas tésztát. Ennek összetevõi:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
10 kanál porcukor (ki-milyen édesnek szánja)
3 kanál kakaópor
1 csipetnyi fahéj
1 kanál rum
Szitáljuk össze a lisztet, kakaót, fahéjat és a porcukrot. Utána mehet bele a vaj, és a rum. Összegyúrjuk szépen. Tegyük hûtõbe legalább egy órára, persze a legjobb, ha egy éjszakát is pihen.
Az elsõ sütink... nem nagyon van neve szegényemnek. Igazából nem adok nekik neveket, csak csinálom. Tehát az elsõ sütink ilyen:
Bizonyám, azzal a villával vágtam szét.
Elsõ körben kinyújtottam a tésztát, kis lapokat szaggattam belõle. Belefektettem az egyik fémkütyübe, és megpakoltam áfonyával. Szegfûszeggel megszórtam a halmot. Némi áfonyalekvár mehet a tetejére. Utána egy másik lappal lezárom a forma tetejét, és már mehet is a sütõbe. Én kb. 180 fokon sütöm. De nem nagyon tudom, hogy mennyin kell. Lol.
Kevés fehércsokit olvasztok hozzá, és a tetejére kanyarintom. Kontrasztos. Yamm!
A következõ süti ez:
Szintén azzal az eljárással indul, mint az imént. Kis lapot fektetek a formába. Ez mehet is a sütõbe. Az így kapott kosárforma tetejét fehércsokiba mártom. Utána zselét készítek. Veszek a közeli boltban egy doboz áfonyalevet, és egy csomag puncspudingot. Hûségkártyát is kapok, ami nem meglepõ, de ettõl még nem leszek egészen hûséges a bolthoz. Egy csomag pudinghoz 3 és fél dl áfonyalevet használok fel. Ugyanúgy kell elkészíteni, mint normál esetben, csak nem tejjel. És már kész is. Megtölthetem a formácskáimat, a tetejére pedig jöhet egy áfonya. Hogy senkit se érjen meglepetés. Engem fõleg nem ért, majdnem mindet én ettem meg, és nem mondhatnám, hogy sokaknak adtam esélyt.
És Tamás és János, a Rupertem barátai meg nem kértek belõle. Nem baj, legközelebb véres bosszút állok. Utána biztosan kérnek majd.
Koncentráljunk inkább valami jóra.
Vannak ezek a fémkütyüim. Ilyen kis izék. Fémkütyük. A kismegyeri mamámtól kaptam õket, aki igazából nem az én mamám. Babámé. De mivel már sok éve önkéntes mama, ezért szerintem õ még a szomszédban lakókocsikat árusító fiúknak és a helyi motorversenyzõknek is valahol a mamája. És azt is tudjuk, hogy az õsz ugyebár a mamik ideje, ilyenkor van befõzés. Ami ugye mamáink sportja, tapasztalataikkal mi nem tudjuk felvenni a versenyt, és ezt õk tudják is. Tehát minimum egy béna kis zselé dukál.
A fémkütyük alatt ezt értem:
Aki tudja, hogy ennek mi a neve, az írja meg, és akkor én is tudni fogom.
A gyümölcs pedig, amit választottam: az áfonya. Júliustól szeptemberig érik, úgyhogy jobb, ha idõben elkapjuk a frakkját. Egy kicsit nyári is, úgyhogy ha megeszem, akkor legalább nyugtom lesz, hogy jól van, volt itt azért valamiféle nyár is.
No, kezdjük a munkás részét, mert sose leszek kész vele.
Elõször is csináljunk vajas tésztát. Ennek összetevõi:
20 dkg liszt
10 dkg vaj
10 kanál porcukor (ki-milyen édesnek szánja)
3 kanál kakaópor
1 csipetnyi fahéj
1 kanál rum
Szitáljuk össze a lisztet, kakaót, fahéjat és a porcukrot. Utána mehet bele a vaj, és a rum. Összegyúrjuk szépen. Tegyük hûtõbe legalább egy órára, persze a legjobb, ha egy éjszakát is pihen.
Az elsõ sütink... nem nagyon van neve szegényemnek. Igazából nem adok nekik neveket, csak csinálom. Tehát az elsõ sütink ilyen:
Bizonyám, azzal a villával vágtam szét.
Elsõ körben kinyújtottam a tésztát, kis lapokat szaggattam belõle. Belefektettem az egyik fémkütyübe, és megpakoltam áfonyával. Szegfûszeggel megszórtam a halmot. Némi áfonyalekvár mehet a tetejére. Utána egy másik lappal lezárom a forma tetejét, és már mehet is a sütõbe. Én kb. 180 fokon sütöm. De nem nagyon tudom, hogy mennyin kell. Lol.
Kevés fehércsokit olvasztok hozzá, és a tetejére kanyarintom. Kontrasztos. Yamm!
A következõ süti ez:
Szintén azzal az eljárással indul, mint az imént. Kis lapot fektetek a formába. Ez mehet is a sütõbe. Az így kapott kosárforma tetejét fehércsokiba mártom. Utána zselét készítek. Veszek a közeli boltban egy doboz áfonyalevet, és egy csomag puncspudingot. Hûségkártyát is kapok, ami nem meglepõ, de ettõl még nem leszek egészen hûséges a bolthoz. Egy csomag pudinghoz 3 és fél dl áfonyalevet használok fel. Ugyanúgy kell elkészíteni, mint normál esetben, csak nem tejjel. És már kész is. Megtölthetem a formácskáimat, a tetejére pedig jöhet egy áfonya. Hogy senkit se érjen meglepetés. Engem fõleg nem ért, majdnem mindet én ettem meg, és nem mondhatnám, hogy sokaknak adtam esélyt.
És Tamás és János, a Rupertem barátai meg nem kértek belõle. Nem baj, legközelebb véres bosszút állok. Utána biztosan kérnek majd.