Londoni jelentés
sponsored links
Curry lázban égek. Ennek fõ oka ? leszámítva, hogy mindig is imádtam a curryket ? vélhetõen a BP által kisasolt londoni curry fesztivál, és az ott, ill. a város egyéb pontjain begyûjtött meghatározó kulináris élmények.
Egyébként ha már láz, akkor elmondom, hogy lime lázban is égek, de ennek semmi köze Londonhoz, inkább aktuális kattanás. Asszem valahol a kettõ mégis szorosan összefügg?
Visszatérve Londonra. Az út szellemisége szorosan ölelkezett a hedonizmus minden formájával, tényleg minden erõnkkel azon voltunk, hogy remekül érezzük magunkat, és bár a gyomrom még mindig nyögi a kinti megpróbáltatásokat, nem panaszkodom, mert megérte.
Fontosabb felfedezések Londonban:
- Balzsamecetes - tengeri sós kézi készítésû, valódi chips: egyáltalán nem szeretem a chipset, de ez hühûûûû?
- A Notting Hill parasztvakítás, de piacozni és enni ott is nagyon nagyon jó (ghanai kókuszos csirke nyert).
- Bodzás cider: goodness?
- Curry fesztivál: valóságos mekka, ghanai, etióp, marokkói, maláj, japán curryk, raguk, finomságok mind egy helyen, azóta is azt a délutánt nyögöm.
- Tescoban ámulás: ugyanaz az érzés, mint 20 évvel ezelõtt az osztrák Billában. Durva. :)
- Az etiópok feltalálták a zöld tarhonyát (viszont ízre pont olyan, mint az itthoni).
- English breakfast: otthon, 1kor, pizsiben az igazi. Kecsappal is ér.
- Indiai all u can eat: váratlanul fantasztikusan jó, házias konyhába botlás, és tekintve, hogy végig kóstoltunk vagy 20 féle ételt, tuti , hogy mi jártunk jobban.
- Burger King: whopper angus marhából minimális felárért.
- Gyömbérsör: blááh..
- Satay: maláj mogyorószószos csirke, pirított hagymával - szerelem elsõ találkozásra.
- 100% görögdinnye dzsúz: pont olyan, mint a már kivájt dinnyehéj alján megülõ kevés lé. Pohárból annyira nem csúszott.
- Elsõosztályú nyers tigrisrákért a sarki boltba szaladunk le. Óóóó...
- Bagel: amit beigelnek hívnak, és tényleg a legfinomabb, amit valaha ettem
- Non-gasztro vonatkozású, de erõs wellness faktorral bíró esemény: ruhatáram gazdagodott egy ikonikus fesztiválozós mikiegeres darabbal.
- Egy híres emberbe se botlottam bele (nem mintha terveztem volna, de valahogy úgy képzeltem, azok ott mindenütt úgy vannak), de hallottam egy managert a Portobello Road egyik kapualjában beszélni a telefonba, hogy ?make sure the paparazzis are not waiting for them outside?, és mivel mindez az intim szférám határain belül hangzott el, kicsit bennfentesnek is éreztem magam tõle rögtön.
Verdikt: London életemben elõször biglájk.
Az élmények feltöltöttek, az új ízek lendületbe hoztak, a betárolt brit receptmagazinok pedig hónapokra ellátnak inspirációval. Ennek értelmében gourmandula újraéled.