Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
LACI!KONYHA!
sponsored links
Mivel is kezdhetném (újra) a blogolást, mint az elmúlt év egyik legörömtelibb (újra) nyitásával: a Lacikonyhával. Mogyorósi Gábor séf rendszeres vendége voltam az Aranyszarvasban, mielõtt távozott volna, hogy átvegye a Lacikonyha majd LaciPecsenye vezetõ séf pozícióját. Gábor - engedje meg hogy tegezzem õt eme hasábokon, annak elenére, hogy nem ismerem - konyhája kifinomult, letisztult, mégis ízben gazdag. Nem az a pasztelles hatás, ami sok bíztató étkezés elrontója, megnyomorítója.
Gábor az Aranyszarvasban, majd a Lacikonyhában tündökölt mielõtt az aprócska étterem bezárt volna és áttette volna székhelyét a Bazilikához, a Pecsenyébe. Tudomásom szerint nem egészen ez lett volna a terv, de az élet fordulatokban gazdag, és így alakult. Volt egy 8 asztalos helysége és lett egy 80 asztalos étterme egyik napról a másikra. Ember / szakács legyen a talpán aki evvel a dimenzióváltással gondok nélkül megbirkózik. Pláne úgy, hogy a korábbi helységben egy hazai törzsvendégekre, mûértõkre és gourmet-kre szakosodott manufaktúra mûködik, a másikban pedig egy turista centrikus, üzleti ebéd-menüzõ, gyár-szerûség amit a korábbi elvek szerint próbálnak mûködtetni. Nem tudom mi van avval a sarokhelységgel, de szinte minden étterem bukásra van ítélve, ami ott bizniszt próbál csiholni. Mogyorósi sem tartotta sokáig magát, jött Takács Lajos, és Gábor ment vissza a Konyhába (hál istennek).
Ezen a ponton érünk ide. Gábor második inkarnációja. A LaciKonyha második nekifutása. Ha valamihez, akkor a fõnixmadárhoz tudom hasonlítani ezt a feltámadást, mert sokkal erõsebben tért vissza a LaciKonyha mint korábban. Nem tudom, hogy a szakács válláról estek le mázsás terhek, vagy egyszerûen nagyobb szabadságot és játékteret kapott, mindenesetre az étel fenomenális.
Kacsamáj szilvamártással. A "szilvaszósz" ugyebár kínai eredetû és a kacsához szokás adni Hoisin formájában a palacsintához, a pekingi verzióhoz és mindenféle kantoni jellegû szárnyashoz. Persze a hoisin valójában babból készül.. Itt már látszik, hogy a szakács a nagy Kelet felé erõsen elfogult. Minden ételben szerepel egy kevéske, vagy épp sok KELET.
Na jó, ez ugyanaz a máj csak málnával. Na de milyen máj!? Perzselt a széle, lágy a belseje. Nem inas, nem folyik, nem grízes, mesteri.
Errõl az alaplérõl más sokan sokhelyütt megemlékeztek és értekeztek. Alapvetõen ez egy ún. master stock amibe igen sok húsféle csontja fõ és ez adja meg az egész mély, barnás színét. Hogy ez most épp gyöngytyúknak lett kikáltva nem tudom, de egy biztos: ez a halottakat is feltámasztja poraiból. Nem beszélve arról, hogy itt is megjelenik decensen a citromfû a koriander, az shimeji gomba és egyéb keleti kellék. Ravasz.
Silken tofu: na itt már mélyen Ázsia, leginkább Japán bugyraiban utazunk. A tofu olyan mint a mozzarella, felvesz ízeket könnyen és ettõl lesz finom. Önmagában igen soványka. Ez felvett most mogyoró- és szezámolajat, Mogyorósi kedvenc karikára vágott újhagymáját, sárga paradicsomot, koriandert, meg egy kis bok choyt. Elviselhetõ így a vegetarianizmus. Még a tofu-gyûlölõ feleségem is cuppogott utána egy sort.
Királyrák karfiol (??) mártásban. Na itt jön be, hogy ezt kb 5 hónapja kellett volna megírnom és nem emlékszem a mártásra. Ellenben dicséretes hogy az összes többire emlékszem, nemde?? A rák állagáról tankönyvet lehetne írni, a mártás habos és van valami alatta is amit végkép elfelejtettem. De az egész k.... jó volt.
Ezen a ponton bekapcsolom egy másik ebédem ételeit, mert ide kivánkoznak és mert nem fogom kétszer megírni. A zoldhagymás spaetzle kaporral es tojással világbajnok Monarchia comfort food (MCF). Nézzétek csak azt a tojás sárgát... El tudjátok képzelni milyen az amikor találkozik a kapros nudlival. Úh.
Az onglet korianderes vajtökkel es polentával meg olyan "steak", amit aligha kap az ember máshol a városban. Anthony Bourdain kedvencét, a francia bisztrók gyöngyszemét sok helyen meg nem ettem, de ez innentõl etalon. Az onglet Ja, jut eszembe, Litauszki mester is kisérletezik vele a várban, a Baltazárban, de arról még nincs pontos képem.
Végül egy meggyes creme bruleé, ahol a zománcréteget sûrû fûszeres mázzal vonták be, méghozzá feketeszezámkrémmel. Ez ad egy füstös, édeskés ízt az egész desszertnek ami nemhogy nem bántó, de egyenes figyelemreméltõ, sõt remek újítás ebben a kategóriában. Texturális kontrasztnak ott a morzsa és a lágy fagyi. Ez is elég gyorsan lecsúszott.
A LaciKonyha egyértelmûen másodvirágzását éli, a szakács magára talált,a felszolgálók nagyon kedvesek, (amennyiben nem zavarnak el 11 óra elõtt, hogy lefeküdnének), és a 6000 forint körüli 5 fogások kostolómenü egy deal, egy steal, és egy sale of the fucking century. Check it out.
Összesen 8/10
Lacikonyha
XIII. Budapest, Hegedûs Gyula u. 56
Tel.:+36-70 370-7475
Gábor az Aranyszarvasban, majd a Lacikonyhában tündökölt mielõtt az aprócska étterem bezárt volna és áttette volna székhelyét a Bazilikához, a Pecsenyébe. Tudomásom szerint nem egészen ez lett volna a terv, de az élet fordulatokban gazdag, és így alakult. Volt egy 8 asztalos helysége és lett egy 80 asztalos étterme egyik napról a másikra. Ember / szakács legyen a talpán aki evvel a dimenzióváltással gondok nélkül megbirkózik. Pláne úgy, hogy a korábbi helységben egy hazai törzsvendégekre, mûértõkre és gourmet-kre szakosodott manufaktúra mûködik, a másikban pedig egy turista centrikus, üzleti ebéd-menüzõ, gyár-szerûség amit a korábbi elvek szerint próbálnak mûködtetni. Nem tudom mi van avval a sarokhelységgel, de szinte minden étterem bukásra van ítélve, ami ott bizniszt próbál csiholni. Mogyorósi sem tartotta sokáig magát, jött Takács Lajos, és Gábor ment vissza a Konyhába (hál istennek).
Ezen a ponton érünk ide. Gábor második inkarnációja. A LaciKonyha második nekifutása. Ha valamihez, akkor a fõnixmadárhoz tudom hasonlítani ezt a feltámadást, mert sokkal erõsebben tért vissza a LaciKonyha mint korábban. Nem tudom, hogy a szakács válláról estek le mázsás terhek, vagy egyszerûen nagyobb szabadságot és játékteret kapott, mindenesetre az étel fenomenális.
Kacsamáj szilvamártással. A "szilvaszósz" ugyebár kínai eredetû és a kacsához szokás adni Hoisin formájában a palacsintához, a pekingi verzióhoz és mindenféle kantoni jellegû szárnyashoz. Persze a hoisin valójában babból készül.. Itt már látszik, hogy a szakács a nagy Kelet felé erõsen elfogult. Minden ételben szerepel egy kevéske, vagy épp sok KELET.
Na jó, ez ugyanaz a máj csak málnával. Na de milyen máj!? Perzselt a széle, lágy a belseje. Nem inas, nem folyik, nem grízes, mesteri.
Errõl az alaplérõl más sokan sokhelyütt megemlékeztek és értekeztek. Alapvetõen ez egy ún. master stock amibe igen sok húsféle csontja fõ és ez adja meg az egész mély, barnás színét. Hogy ez most épp gyöngytyúknak lett kikáltva nem tudom, de egy biztos: ez a halottakat is feltámasztja poraiból. Nem beszélve arról, hogy itt is megjelenik decensen a citromfû a koriander, az shimeji gomba és egyéb keleti kellék. Ravasz.
Silken tofu: na itt már mélyen Ázsia, leginkább Japán bugyraiban utazunk. A tofu olyan mint a mozzarella, felvesz ízeket könnyen és ettõl lesz finom. Önmagában igen soványka. Ez felvett most mogyoró- és szezámolajat, Mogyorósi kedvenc karikára vágott újhagymáját, sárga paradicsomot, koriandert, meg egy kis bok choyt. Elviselhetõ így a vegetarianizmus. Még a tofu-gyûlölõ feleségem is cuppogott utána egy sort.
Királyrák karfiol (??) mártásban. Na itt jön be, hogy ezt kb 5 hónapja kellett volna megírnom és nem emlékszem a mártásra. Ellenben dicséretes hogy az összes többire emlékszem, nemde?? A rák állagáról tankönyvet lehetne írni, a mártás habos és van valami alatta is amit végkép elfelejtettem. De az egész k.... jó volt.
Ezen a ponton bekapcsolom egy másik ebédem ételeit, mert ide kivánkoznak és mert nem fogom kétszer megírni. A zoldhagymás spaetzle kaporral es tojással világbajnok Monarchia comfort food (MCF). Nézzétek csak azt a tojás sárgát... El tudjátok képzelni milyen az amikor találkozik a kapros nudlival. Úh.
Az onglet korianderes vajtökkel es polentával meg olyan "steak", amit aligha kap az ember máshol a városban. Anthony Bourdain kedvencét, a francia bisztrók gyöngyszemét sok helyen meg nem ettem, de ez innentõl etalon. Az onglet Ja, jut eszembe, Litauszki mester is kisérletezik vele a várban, a Baltazárban, de arról még nincs pontos képem.
Végül egy meggyes creme bruleé, ahol a zománcréteget sûrû fûszeres mázzal vonták be, méghozzá feketeszezámkrémmel. Ez ad egy füstös, édeskés ízt az egész desszertnek ami nemhogy nem bántó, de egyenes figyelemreméltõ, sõt remek újítás ebben a kategóriában. Texturális kontrasztnak ott a morzsa és a lágy fagyi. Ez is elég gyorsan lecsúszott.
A LaciKonyha egyértelmûen másodvirágzását éli, a szakács magára talált,a felszolgálók nagyon kedvesek, (amennyiben nem zavarnak el 11 óra elõtt, hogy lefeküdnének), és a 6000 forint körüli 5 fogások kostolómenü egy deal, egy steal, és egy sale of the fucking century. Check it out.
Összesen 8/10
Lacikonyha
XIII. Budapest, Hegedûs Gyula u. 56
Tel.:+36-70 370-7475