Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Kínai kel
sponsored links
Kínai kel
A következõ sorokban megpróbálok mindent összeszedni, amit errõl a növényrõl olvastam digitális és nyomtatott forrásokban egyaránt. Elõre szólok, hogy a latin elnevezésekkel nem untatnék senkit, szép magyar szóból ért az ember fia ugyebár.
Ahogyan a neve is árulkodik, ázsiai növényrõl van szó, Európában elõször a 19. században említik, de igazán az 1950-es évektõl terjedt el. Magyarországon biztosan találkozott már vele mindenki, aki a fõváros valamelyik távol-keleti büféjében étkezett.
Hidegtûrõ zöldségfélének számít, kifejlett állapotban a -5 °C körüli fagyokat is tûri. A nagy melegnek szintén ellenáll, ám vízigényes. Frizsiderben tárolva sokáig friss marad.
És a lényeget a végére tartogattam… Miért is érdemes fogyasztani? Tápértékét tekintve csaknem háromszor annyi fehérjét tartalmaz mint a fejes káposzta. Ezen kívül rengeteg C-vitamin, ásványi só és karotin van benne. Fehérjéje könnyen emészthetõ. Íze engem leginkább a fejes káposztára emlékeztet, de gyengébb, kevésbé karakteres, ezért sok elkészítési lehetõséget hordoz magában. Salátákhoz, hidegtálakhoz, rakott ételekhez adhatjátok, készíthettek belõle fõzeléket, de feldobhatjátok vele a tésztákat is, ahogyan azt Ázsiában elõszeretettel teszik. Ha bármilyen étel mellé párolva vagy pirítva szeretnétek hozzáadni, érdemes lassú tûz fölött folyamatosan kavarni, mert nagyon hamar összeesik.
Fogyasszátok egészséggel! Apa
