Kukoricatorta

2010-05-09

sponsored links

Reggel hétkor birtokba vettem Gergõ édesanyjának a konyháját. Az elsõ problémát az okozta, hogy a villany tûzhelyt nem tudtam mûködésre bírni. Az mentette meg a reggelinket, hogy van egy spéci fõzõ masinája, és gyorsan elhittem magamról, hogy tudom majd használni(Mindenki aludt még aki segíthetett volna, bár Olivér mindent megtett hogy bekapcsolja, de neki sem sikerült:)).
Beletettem a kukoricát, háromszoros mennyiségû vízben, és had szóljon: hõfok választás, keverési ütem, és idõ... elindult. Némiképp megkönnyebbültem, de a teljes megnyugvást az okozta, amikor láttam hogy a hõfok szépen kúszik felfele. Egy pipa. Találni kellett egy alkalmas formát. A mosogatóban megakadt a szemem a tegnap esti gyümölcs saláta üveg tálján. Mentem még egy kört a konyhában, nem találtam alkalmasabb tálat, így azt mostam el, kentem ki olajjal, és raktam ki gyümölcsökkel. Olivér persze közben felfalta a narancs és banán felét, de így is egészen pofás formát sikerült produkálni a maradékból.
Letelt a 20 perc, tortát összeállítottam, kiraktam a teraszra, és reménykedtem, hogy mire Gergõ farkas éhesen felkel kihûl annyira, hogy ki tudom önteni, és nem folyik szét. A jelek szerint ügyesen drukkoltam, mert innentõl már minden gördülékenyen ment az elfogyasztást is belevéve. Ma elõször voltak laikus kóstolóink is, akik elég bizalmatlanul, de vállaltak egy-egy szeletet. Szerintem nem bánták meg. Nyakon öntötték ugyan extra adag datolyavajjal, de ezt semmi sem tiltja.

Személyes véleményem az,  hogy az olajos magok nagyon hiányoznak belõle, szerintem hamar éhesek leszünk, és az ízének is adott volna egy teltebbséget. Ettõl függetlenül egyetlen szelet maradt csak, de délutánra már ez is eltûnik majd valaki pocakjában.

Folytats a blogon ... legyennektek.blogspot.com/2010/05/kuk...

sponsored links

Keres?s