Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Konfitált libazúza francia burgonyapürével és tormamártással
sponsored links
Valamelyik bloggernél, aki a fõzés szakavatott tudora olvastam, hogy ma mindenki mindent konfitál. Ezek szerint én vagyok az konfitált újszülött, a magam õsz hajával, aki eddig még nem!
De most már igen!
És ezzel én is beléptem!
No, kérem, aki azt írta a kövesztett kacsazúza elkövetésénél, hogy csodásan finom és puha lesz, az nem tévedett, bár én a libamadár zúzájával tettem mindazt.
Mivel nagy fondorlatosan elõre kiterveltem, hogy mit fogok készíteni, ezért vettem bõrös libahájat (a töpörtyû elhalálozott a fényképeszkedés elõtt...) vettem libazúzát, meg sajtot a püréhez, más minden van itthon.
A hájat kisüttem, let egy kis nyeles serpenyõnyi zsírom. Abba beletettem négy teljes zúzát, két csirkeszívet, mert mint tudjuk, az szerves része a libának, legalább is az óbudai piacon lévõ húsboltban (az egyikben...) és mivel azt olvastam, hogy a konfitálás lényege az alacsony hõfokon - de jóval hosszabb ideig - való elkészítés, ezért a sütõt beállítottam 95 fokra. Ezután úgy döntöttem, hogy van három óra nyugi. Feltettem a burgonyát fõni, 8 nagyobb szemet, megreszeltem 15 deka sajtot, elõvettem az olívaolajat, kimértem belõle másfél decit, és megnéztem a zúzát.
Sajnos, az olyan kemény volt (majdnem), mint az elején. Felemeltem a hõfokot 130 fokra, és egy fertályóra múltán látszott, ez az igazi. A zsír lassan gyöngyözött, és ezt is olvastam valahol, hogy ez a lényeg! Mikor már csak egy fél óra volt hátra, akkor beledobtam a zsírba vagy tíz gerezd fokhagymát is.
Nos, még három óra, és úgy döntöttem, hogy kész. A villa ellenállás nélkül ment bele, ez nagyon jó jel volt.
A püréhez összetörtem a meghámozott krumplit, sóztam, fehér borsoztam, belekevertem a sajtot és az olívaolajat, és alaposan eldolgoztam.
A tormamártáshoz 5 deka vajat megolvasztottam, (nem margarint, mert fõ az egészség, kemikália nem kell) lisztet hozzá, kifehéredett. Addigra kikevertem a fél üveg tormát két kanál tejfellel meg egy kevéske tejjel. Ezt beleöntöttem a fehér rántásba, majd felengedtem tejjel. Adtam hozzá egy csapott evõkanál cukrot, összeforraltam, és annyi tejet adtam még hozzá, hogy olyan legyen, ahogyan szeretem, se nem sûrû, se nem híg...
Nagyon finom lett, a zúza isteni puha, omlós, hûûû a zannyát! Seafalconnénak is ízlett (szegény bicegõs mostanában, és a napi kaját most én csinálom, hogy az energiáját a karácsonyi süteményekbe feccölhesse.)
De most már igen!
És ezzel én is beléptem!
No, kérem, aki azt írta a kövesztett kacsazúza elkövetésénél, hogy csodásan finom és puha lesz, az nem tévedett, bár én a libamadár zúzájával tettem mindazt.
Mivel nagy fondorlatosan elõre kiterveltem, hogy mit fogok készíteni, ezért vettem bõrös libahájat (a töpörtyû elhalálozott a fényképeszkedés elõtt...) vettem libazúzát, meg sajtot a püréhez, más minden van itthon.
A hájat kisüttem, let egy kis nyeles serpenyõnyi zsírom. Abba beletettem négy teljes zúzát, két csirkeszívet, mert mint tudjuk, az szerves része a libának, legalább is az óbudai piacon lévõ húsboltban (az egyikben...) és mivel azt olvastam, hogy a konfitálás lényege az alacsony hõfokon - de jóval hosszabb ideig - való elkészítés, ezért a sütõt beállítottam 95 fokra. Ezután úgy döntöttem, hogy van három óra nyugi. Feltettem a burgonyát fõni, 8 nagyobb szemet, megreszeltem 15 deka sajtot, elõvettem az olívaolajat, kimértem belõle másfél decit, és megnéztem a zúzát.Sajnos, az olyan kemény volt (majdnem), mint az elején. Felemeltem a hõfokot 130 fokra, és egy fertályóra múltán látszott, ez az igazi. A zsír lassan gyöngyözött, és ezt is olvastam valahol, hogy ez a lényeg! Mikor már csak egy fél óra volt hátra, akkor beledobtam a zsírba vagy tíz gerezd fokhagymát is.
Nos, még három óra, és úgy döntöttem, hogy kész. A villa ellenállás nélkül ment bele, ez nagyon jó jel volt.
A püréhez összetörtem a meghámozott krumplit, sóztam, fehér borsoztam, belekevertem a sajtot és az olívaolajat, és alaposan eldolgoztam.
Nagyon finom lett, a zúza isteni puha, omlós, hûûû a zannyát! Seafalconnénak is ízlett (szegény bicegõs mostanában, és a napi kaját most én csinálom, hogy az energiáját a karácsonyi süteményekbe feccölhesse.)
Jó étvágyat mindenkinek hozzá!