KĂśzeledik az év vége, a szilveszteri Ăźnnepségek-mulatsĂĄgok sora. Sokan esznek finomakat, és bĂľven fogy ilyenkor az ital is. ValĂłszĂ­nĂť teli vagytok mĂĄr ilyenkor mindenféle recepttel, meg tanĂĄccsal, hogy mit készĂ­tsetek, de bĂ­zom abban, hogy a koktél még nem lerĂĄgott csont. Egy érdekes, ugyanakkor pofonegyszerĂť ital szeretnék szilveszter éjjelére ajĂĄnlani.

A Cuba Libre tĂśrténete érdekes, mondhatni fĂşziĂłs sztori. Kell hozzĂĄ egy csepp Amerika, meg egy jĂł adag karibi életérzés és tĂśrténelem. NagyjĂĄbĂłl ennyi? Ha részletesebb akarok lenni, akkor egészen a 19. szĂĄzad végéig kell visszaĂşsznunk a tĂśrténelemben. 

Kuba évszĂĄzadokon keresztĂźl spanyol gyarmat volt. 1895-ben tĂśrt ki a mĂĄsodik fĂźggetlenségi hĂĄborĂş, amelyben életét vesztette a kubai szabadsĂĄg példaképe, José MartĂ­ is. Éveken keresztĂźl folyt az elkeseredett harc, mire 1898-ban mĂĄr Amerika is beavatkozott, erre pedig egy hadihajĂł felrobbantĂĄsa szolgĂĄltatta az indokot. BĂĄr hivatalos bizonyĂ­tékok nem ĂĄlltak rendelkezésre, Amerika mégis hadat Ăźzent SpanyolorszĂĄgnak, melynek kĂśvetkeztében a sziget hivatalosan is, a spanyol-amerikai gyarmat lett, késĂľbb pedig az USA védnĂśksége alĂĄ kerĂźlt. 

A 20, szĂĄzad elején ugyan ĂśnĂĄllĂł kĂśztĂĄrsasĂĄggĂĄ alakult, de alkotmĂĄnya (Platt nyilatkozat) szerint az EgyesĂźlt Államoknak bĂĄrmikor joga volt beavatkozĂĄsra, Kuba pénzĂźgyeinek és kĂźlĂźgyeinek felĂźgyeletére. A 20. szĂĄzad elejére KubĂĄban teljes fĂźggetlenséget elérĂľ folyamatok indultak, 1902-re pedig a teljes szigeten megszĂťnt az ...

sponsored links