NĂĄlunk karĂĄcsonyi sĂźti. Hogy miért? Nem tudom, de arra emlékszem, hogy olyankor mindig volt a hĂťtĂľben pĂĄr tekercs, és hogy gyerekként fĂľleg csak a tésztĂĄjĂĄt szerettem, ezért a gyĂźrkéjéért ment a harc, illetve ha mĂĄr nem volt végĂźk a tekercseknek, akkor a szeletbĂľl elĂľszĂśr kinyalogattam a krémet, és csak végĂźl, utolsĂł finom falatként ettem meg a kakaĂłs kekszes masszĂĄt. Amikor a lelkemre kĂśtĂśtték, hogy mĂĄrpedig ne nyĂşljak hozzĂĄ, osszuk be, akkor éles késsel leheletvékony szeletkét vĂĄgtam, és sokĂĄig, sokĂĄig tartottam a szĂĄmban, hogy érezzem az Ă­zét. :)

Most viszont egészben, a krémet és a masszĂĄt egyĂźtt szeretem, de még mindig erĂľs érzelmi reakciĂłt vĂĄlt ki. Mégis, pedig bĂĄrmikor elkészĂ­thetném, ritkĂĄn kerĂźl rĂĄ sor. Fura mi? :) Tény hogy most nagyon hamar elfogyott, és amikor rĂĄ akartam szĂłlni a srĂĄcaimra, hogy elég mĂĄr, osszuk be - nem tettem, csak mosolyogtam, és megĂ­gértem magamnak, hogy sokkal sĂťrĂťbben készĂ­tem, hiszen imĂĄdjĂĄk. :)

sponsored links