Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Karfiolos kéksajtos tésztaszósz
sponsored links
Nem vagyok vegetariánus, de néha nagyon elegem van a húsból. Egy - egy ilyen idõszak alatt a családom is kénytelen visszafogni magát, de eddig sikerült úgy csinálnom, hogy nem nagyon szenvedték meg. Na jó, az igazság az, hogy leggyakrabban úgy fõzök, hogy a fiúknak ha lehet, legyen köretnek hús.
Így aztán észre sem veszik, hogy egészségre nevelem õket. Legalábbis eddig mûködött így a rendszer.
A húsmentes ételek igenis lehetnek finomak, táplálók, egészségesek és változatosak.
Már mondtam, hogy nálam egy étterem minõsítése azzal kezdõdik, hogy milyen vegetariánus étel van a kínálatban. A rántott akármik nagyon szánalmas válogatás és nagyon lusta és fantáziátlan szakácsra vall. Szerintem!
Személy szerint én szeretem az indiai konyhát, a rengeteg és változatos zöldség ételét / hús nélkül / és szeretem az olasz tészták mártásait megszámlálhatatlan változatban / hús nélkül /.
Amióta megismertem, azóta megunhatatlan --nekem mindenképp--az egyszerû olívaolajos, fokhagymás tészta. Az aglio e olio annyira egyszerû, hogy bármikor képes vagyok nekiállni, hogy elkészítsem és azt hiszem, bár még nem volt ilyen, hogy napokig elélnék rajta.
A közelmúltban sikerült vennem a mi egyszerû kis boltunkban // sok különlegességet vettem már itt / parmezán sajtot. Eddig el kellett zarándokolni érte, de most valahogy idekerült. Na azzal igazán finom ez az egyszerû tészta. Meg egy pohár borral.
A másik kedvencem a genovai pestos tészta--bazsalikom, fokhagyma, sajt, fenyõmag, olívaolaj.
A kéksajtokkkal szintén finom mártásokat lehet készíteni. Legyen bármelyik fajta, mindegyik finom lesz és egyáltalán nem kell olyan drága sajtot venni, amibõl most én csináltam. Eredetileg ezt a sajtot sem erre szántam, de valahogy elveszett az eldugott sajtok között és azt gondoltam, hogy most már csak megfõzve lesz jó.
A karfiol is maradék volt / leves után / és az eredeti szándékom az lett volna, hogy rántott karfiol legyen belõle, de nem volt kedvem hozzá, viszont lefagyasztani nem akartam, mert olyan szép volt.
/ még mindég van két nagyobb virág belõle /
Eszembe jutott, hogy egyszer már a darált karfiolt beletettem egy hús bundájába, ami nagyon jól sikerült, ezért most itt végezte néhány darab.
- 1 fej hagyma --- 2 gerezd fokhagyma--- 4 karfiolrózsa aprítógépben összevágva
- bõséges olívaolaj és vaj keverékén megpároltam
- tejszínnel öntöttem fel és összeforraltam
- frissen õrölt bors és friss szerecsendió mellett egy kevés rózsaszín himalája sót tettem bele
- ezután az összes sajtot / kivéve, amit a kötelezõ kóstolás miatt megettem /
- a tészta fõzõvizébõl kellett még hozzá tenni, mert sûrû lett
Olasz tésztát fõztem --mert sznob vagyok --és ezzel kevertem össze a mártást. Sajnos csak vörösbor volt felbontva, de ha lett volna fehér, akkor tettem volna bele azt is. Biztos vagyok benne, hogy nem rontotta volna el.
A petrezselyemzöld egy kis friss ízt adott hozzá és a tányéron még meglocsoltam olívaolajjal.
Lehet azért egyszerûbben is, de nekem most ilyen kedvem volt.
