A karĂĄcsonykor konfitĂĄlt kacsamell végzete..., a Gyermekem kérésére.

A karĂĄcsonyra készĂ­tett konfitĂĄlt kacsahĂşsnĂĄl elĂľrelĂĄtĂłan tĂśbb hĂşst vettem, mint a pillanatnyi szĂźkséglet, hisz ha tĂśbb ĂłrĂĄn ĂĄt készĂ­tĂźnk valamit érdemes elĂľre gondolkodni.

Így van még zsĂ­rban eltett egész mell (itthoni fogyasztĂĄsra, némi elĂľételként), illetve készĂźlt ilyen pĂĄstétom tĂśbbféle Ă­zesĂ­téssel (elvitelre, a gyermekemnek az iskolĂĄba).

ZsĂ­rral légmentesen lezĂĄrva, igen sokĂĄig elĂĄllhat, de ennek a végét, még sosem sikerĂźlt megtudni,

hisz elĂľbb elfogy.

Persze nem kell Ăşjabb egy évet vĂĄrni, ha valaki szeretne ilyet kĂłstolni, frissensĂźlt hĂşsbĂłl, Ă­zlés szerint Ă­zesĂ­tve, bĂĄrmikor elþållĂ­thatĂł hasonlĂł.

EgyszerĂť hĂĄziasszony vagyok, aki egyet tud, hogyan kell szeretettel készĂ­teni dolgokat.

Nem vagyok szakĂĄcs, nem vagyok cukrĂĄsz, nem vagyok gasztroguru.

Van némi otthonrĂłl hozott tapasztalatom (na jĂł, ez lehet hogy nem is kevés, hisz ÉdesanyĂĄm nagyszerĂť sĂźtĂľ-fĂľzĂľ ...