Doboztalan paradicsomos makréla

2010-11-20

sponsored links


Nem friss hal volt, nem hajnalban fogták a plymouthi öböl déli csücskének harmadik beszögellésénél, az ívás után öt és fél hónappal. Nem én vittem haza a kikötõbõl, nem én pucoltam, így már sosem tudom meg hogy csillogott-e a szeme, nyálkás volt-e a teste, veres volt-e a kopoltyúja.
Sõt: testét zacskó fedte, amúgy gyönyörû csíkos bõrén jégkristályok csillogtak.
Sõt-sõt: órákig vártam hogy kiengedje szorításából a fagy.
Nagyon sõt: egy visszataszító kapitalista áruházlánc boltjában vettem.
Bevállalhatatlanul sõt: kifejezetten ezért megyek be oda, a fogyasztói társadalom könnyûszerkezetes szentélyébe, a bioételek megcsúfolójába, a tömegcikkek ránk ömlesztõjébe, a vak konzumidióták közé ? akiknek eszébe sem jut, hogy vásárolhatnának a drága belvárosi ínyencboltokban vagy biopiacokon is ? hogy bõrrel, fejjel, farokkal felszerelt tengeri halat kapjak. Az vesse rám az elsõ gazdaságos kiszerelést, aki még sosem tett ilyet!

Doboztalan paradicsomos makréla

A makréla hazai élõhelye általában a konzervdoboz. Fajtái: makréla olajban, füstölt makréla olajban, makréla törzs ebben-abban, makréla paradicsomos mártásban.
Innen jött az ötlet, hogy áruházi halaimat belefektetem az sk. készített paradicsommártásba, amelynek alapanyagát sk. termeltem és így sütöm meg a halakat, csak még belekevertem a mártásba apró paszternák kockákat is. A mártás eleve rozmaringos és fokhagymás volt, de biztos ami biztos dobtam a tepsibe még egy rozmaringágat, és a sütés felénél, amikor egy nagy lapáttal óvatosan átfordítottam a halakat, rájuk reszeltem néhány fokhagymagerezdet.

Blinivel ettük, de inkább polentával kellett volna!

Folytats a blogon ... sajatleveben.blogspot.com/2010/11/dob...

sponsored links

Keres?s