Amikor az egyik borĂşs, kĂśdĂśs hétvégi napon késĂľ délutĂĄn - inkĂĄbb mĂĄr estébe nyĂşlĂłan - elĂľvettem a gyĂşrĂłdeszkĂĄt és szitĂĄlni kezdtem a lisztet, a férjem megkérdezte, hogy mit csinĂĄlok. A kérdés persze kĂśltĂľi volt, nyilvĂĄn tudta, hogy mire készĂźlĂśk, legfeljebb azt nem, hogy pontosan mit fogok sĂźtni. Kedvesen megjegyezte, hogy ne fĂĄradjak, nem baj, ha nincs desszert a hétvégén, inkĂĄbb pihenjek. MĂĄsnap pedig - Csengével nagy egyetértésben - ĂśtĂśsével tĂźntették el a kis csokis kekszeket a tĂĄnyérrĂłl. Mi tagadĂĄs, nem is lehet egy-két darabkĂĄval beérni, eteti magĂĄt rendesen. :) Az apropĂł a VKF! 60. fordulĂłja, ahol Zsuzsa csokolĂĄdéval készĂźlt kekszeket vĂĄr, valamilyen karĂĄcsonyi dĂ­szĂ­téssel. Az én Ăźnnepi kekszeim ilyenek lettek, a csokolĂĄdé a tĂśltelékbe kerĂźlt, a karĂĄcsonyi dĂ­szĂ­tés pedig a kis kekszek tetején lĂĄthatĂł. (AprĂł mĂłdosĂ­tĂĄsokkal a szilvesztersĂźtemény tésztĂĄjĂĄt és a csokis karĂĄcsonyi csillagok krémjét hasznĂĄltam.) Sok sikert hozzĂĄ!

sponsored links