Családi költségvetés jól, de hogyan? A százalékokról...
sponsored links
A családi kasszát általában a nõk kezelik, akkor van baj, ha õk sem tudnak vele bánni, bár azt hiszem, ösztönösen is jobban tudnak spórolni illetve jobb érzékük van a pénzhez. De a nõket nagyon befolyásolják az érzelmek és ezért hajlamosak az impulzív költekezésre. Ezen nem tudok segíteni, de ha megvan az elhatározásod és követted már eddigi posztjaimat, kezd kialakulni a kép, nem? Azért még maradnak kérdések. Félretenni, de mennyit? Mire mennyit költhetek? Hogy osszam be a félretett pénzt és azt ami maradt? Nem tudom, hol is kezdjek hozzá, nem vagyok én könyvelõ...:D Ezekre a problémákra a legjobb módszer egy százalékos módszer, egy olyan séma, amit hónapról hónapra követsz és minél egyszerûbb, minél személyreszabottabb, annál könnyebb lesz mindezt betartani. Leírok 3 módszert, mindegyiket jónak találom, ki-ki válassza azt, amelyik az õ háztartására legjobban passzol. Csak egyszer kell megtervezni, és utána automatikus lesz, plusz akkor kell változtatni rajta csak, amikor a fizetések változnak, ilyenkor az egészet át kell nézni még egyszer. A budget egy tervezett költekezést jelent vagyis elõre leírjuk, mire hány százalékot fogunk költeni és ezt havonta ellenõrizzük, hogy sikerült-e betartani, nem elég megtervezni. Megpróbálom minél rövidebben leírni a 3 kedvenc budgetelési módszeremet. Elõrejáróban elmondom, hogy bármelyikre esik a választás, semmilyen gazdasági fejlõdésre nem számíthat az, aki nem tesz félre havonta 10%-ot a bevételekbõl úgy, hogy hosszútávú célokra, tehát nem nyúlunk hozzá.
A 3 budget a következõ ( a számok százalékokat takarnak):
- A 60/40-es budget (Richard Jenkins)
- Az 50/30/20-as budget (Liz Pulliam Weston)
- A Gail Vaz Oxlade-féle adósságtörlesztõ budget
60/40-ES BUDGET:
Ez a fajta budget úgy osztja el a pénzt, hogy a bevételek 40%-át tesszük félre és a maradék 60%-ból élünk. Ez elsõre furán hangzik, nem azt jelenti, hogy minden ki fog kerülni, de a spórolás nem is arról szól, hogy mindent megvehet az ember, hanem arról, hogy a vágyainkat késleltetjük, idõzítjük a költekezéseket, kivárjuk azt a hónapot, amikor meg tudjuk venni a dolgokat, a budgetünk szerint. Tehát betervezzük az összes költséget, a luxusköltségeket is, ha ilyen van. Épp ezért, ebben a budgetben is a 40% egy része az nem lesz tartósan félretett pénz, hanem a megfelelõ idõben akaratlagos költség (luxus) lesz belõle. Felírjuk a bevételeket és innentõl kezdve az lesz a 100% tehát a kiindulópontunk.
60% ? Ennek az összegnek fedeznie kell a fix költségeket vagyis ide tartozik a hitelek törlesztése, albérlet, rezsi, kaja, ruha (csak a legfontosabb ruhanemû). Úgy kell kisakkozni, hogy kikerüljön. Pl. a rezsin is sokat lehet változtatni, ha nincs mindenféle kábeltévé, vagy kedvezményes internet elõfizetés van, de minden extra az már nem tartozna a 60%-ba, mert szórakozásból teszi az ember, nem muszájból. Ilyenformán a kajapénzbe sem tartozik bele a pizzázás, utcán kajálás, mert azt is csak szórakozásból teszi az ember. A 60%-ba minden létfontosságú dolog tartozik, a hiteltörlesztés az ilyen, a lakbér, villanyszámla ilyen, tehát a fontosabbak.
40% ? Ez lesz a félretett pénz különbözõ célokra. Az elõbb már írtam, hogy nem lesz örökre félretett pénz, hanem ideig-óráig tesszük félre, hogy az adott költségre összegyûjtsünk, hogy ne kelljen máshonnan elvenni. A 40%-ot tovább osztjuk 4x10%-ra és ezeket a következõképpen csoportosítjuk:
10% komolyan félretett pénz (nyugdíjkiegészítés vagy a gyerekek tanulására), ezt olyan 20 évig is lehet gyûjteni, egyértelmûen hosszútávban gondolkodunk.
10% rövidtávú célokra félretett pénz (nyaralás, kocsi, wellness, háztartási gépek), ezt 1-3 évig rakosgatjuk, de legfeljebb 5 évig, és az adott céltól függ, hogy meddig, nyilván nem gyûlik össze 1 év alatt kocsira, vagy nem kerül ki 3 év félretett pénzbõl minden évben nyaralás is, meg háztartási gép, a célokat úgy kell választani, hogy legyen egy prioritás, ha nyaralni akar az ember, akkor mondjon le az új kocsiról, stb. stb.
10% vésztartalék (ez bármilyen elõre nem látható kiadás, javítások, házzal kapcsolatos, vagy gyógyszer, munkanélküliség stb.). A vésztartalékot elvileg addig kell rakosgatni, amíg összegyûlik 6 hónapra való összeg, ami munkanélküliség, betegség esetén fedezni tudja a fix költségeket mint albérlet, hiteltörlesztés, rezsi, kaja. Ezt azért, mert amíg új munkát találunk, addig sem maradunk el a törlesztésekkel. De lehet belõle elvenni hirtelen vészhelyzet esetén is, csak a következõ hónapban vissza kell tenni. Miután összegyûlt a 6 havi szükségleteket fedezõ összeg (kb. 3 évig is eltarthat), a vésztartalékot nem kell tovább rakosgatni, csak kiegészíteni, ha elvettünk.
10% fun money: ez szabadon költhetõ, szórakozásra vagy más dolgokra, amiket szeretnénk, csak a 10% erejéig, ami ebbõl kikerül, nyilván itt is kell egy prioritás, mert vagy kozmetikusra költöd, vagy mozira, vagy ajándékra, de nem kerül ki minden hónapban minden, lehet egy körforgást is követni.
50/30/20-AS BUDGET:
Ez egy kicsit szigorúbb, ami a szükségleteket illeti, és nem olyan aprólékos a többivel.
50% ? szükségletek (hitel, lakbér, rezsi, kaja, ruha)
30% ? bármilyen akaratlagos költség: drágább ruha, vagy kozmetikus, vagy nyaralás, szórakozás, drágább net, benzinpénz, telefon stb.
20% ? félretett pénz (ennek egy része mehet vésztartalékba, a többi hosszútávra, de nem nyaralásra, mert az már a másik 30%-hoz tartozik)
GAIL VAZ OXLADE ADÓTÖRLESZTÕS BUDGET:
Gail adósságokra specializálódott és az õ budgetje a legszigorúbb, maga a nõ is ilyen, de rengeteg embernek segített már a módszere, hogy hamarabb törlesszék az adósságokat. Õ ilyenkor a maximális lemondás híve, de azt hiszem, vannak helyzetek, amikor ez kell is.
35% ? házzal járó költségek (lakbér, hitel, rezsi)
15% ? közlekedéssel járó költségek (benzinpénz, a kocsi összes költsége, buszbérlet stb.)
25% ? élet (kaja, ruha, gyógyszerek, különórák, ajándékok stb.)
15% ? adósságtörlesztésre pluszban félretett pénz (ez nem a havi hiteltörlesztés, hanem egy külön számlára gyûjtött pénz, hogy az összes hitelt hamarabb fizessük ki, hamarabb megszabaduljunk tõlük)
10% ? félretett pénz (ennek a fele vésztartalék, a másik fele pedig hosszú távra félretett pénz, nyugdíjkiegészítés stb.)
Gail budgetében a nyaralás és a szórakozás nem szerepel, mert ez egy szigorú budget és minden pénzt ami marad, szerinte az adósságokra kell félretenni.