Créme brulée eperrel és levendulával
sponsored links
Jó dolgom van!:-)
Jó társaságban, jó borok mellé, jó vacsora után, jó társasjátékozáshoz az egyik legfinomabb desszert dukál.
A créme brulée, amit közösen készítettünk, mert mindenki hozzájárult az egészéhez. Ha többel nem is, mint hogy maga égette rá a barnacukrot a krém tetejére. Ugyanis ekkor avattam fel a cukrászfáklyámat, amit még a születésnapomra kaptam. Azt kell hogy mondjam: ez egy kis önálló tudomány.
Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi cukorral, mekkora láng-erõsséggel, milyen messzirõl olvasztva próbálja az ember elérni a tökéletes karmell-fedõt az édesség tetején.
Két verzió készült, epres és levendulás. A receptet pedig Kata barátnõm választotta és Nemisbéka jó kis receptjét sikerült kihalásznia a bõséges kínálatból.
Hozzávalók:
3 tojássárgája
3 dl tejszín
0,6 dl tej
2,5 dkg barnacukot
1 vanília rúd kikapart belseje
1 ek vanília kivonat (nekünk nem volt, kihagytuk)
néhány szem eper
levendula (ajándékba kaptam, és csodásan finom)
A tojássárgákat a cukorral habosra keverem, majd mehetnek bele a vaníliamagok, a tej és a tejszín. Ezután négy kis tálkába szétosztottam a keveréket. Vízfürdõben (vízzel töltött tepsi, a víz a tálkák 2/3-áig érjen) elõre melegített 190 fokos sütõbe gõzöljük kb. 40 percig. Ha elkészült, kihûtjük.
A krém felületét késsel több helyen bemetszettem és a résekbe csúsztattam az eper szeleteket, illetve bele szórtam egy kis levendulát.
Ilyenkor jön a cukor (lehetõleg barna) szórás és a karamellizálás. Ezt lehet, úgy mint mi cukrászfáklyával vagy grill alá betolva. Bár ezt az utóbbit nem próbáltuk, de gondolom úgy is sikerülhet.
Tapasztalat: valószínûleg túl meleg sütõben vagy túl hosszan készítettük a brülét, mert a textúrája nem olyan lett, mint amit elképzeltünk. Én speciel olyat képzeltem, mint amilyet a Vian-ban szoktam enni, ez a pudingnál lágyabb, de nem folyós, sima finomság.
Ehez képest a miénk kissé "darabos" lett. Gondolom a tojássárgája a nagy hõ hatására összekapta magát...
Ízre viszont tökély volt!:-)
Ja! Még valami: számomra új infó volt, hogy társasjátékot lehet kölcsönözni. Innen.
Jó társaságban, jó borok mellé, jó vacsora után, jó társasjátékozáshoz az egyik legfinomabb desszert dukál.
A créme brulée, amit közösen készítettünk, mert mindenki hozzájárult az egészéhez. Ha többel nem is, mint hogy maga égette rá a barnacukrot a krém tetejére. Ugyanis ekkor avattam fel a cukrászfáklyámat, amit még a születésnapomra kaptam. Azt kell hogy mondjam: ez egy kis önálló tudomány.
Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi cukorral, mekkora láng-erõsséggel, milyen messzirõl olvasztva próbálja az ember elérni a tökéletes karmell-fedõt az édesség tetején.
Két verzió készült, epres és levendulás. A receptet pedig Kata barátnõm választotta és Nemisbéka jó kis receptjét sikerült kihalásznia a bõséges kínálatból.
Hozzávalók:
3 tojássárgája
3 dl tejszín
0,6 dl tej
2,5 dkg barnacukot
1 vanília rúd kikapart belseje
1 ek vanília kivonat (nekünk nem volt, kihagytuk)
néhány szem eper
levendula (ajándékba kaptam, és csodásan finom)
A tojássárgákat a cukorral habosra keverem, majd mehetnek bele a vaníliamagok, a tej és a tejszín. Ezután négy kis tálkába szétosztottam a keveréket. Vízfürdõben (vízzel töltött tepsi, a víz a tálkák 2/3-áig érjen) elõre melegített 190 fokos sütõbe gõzöljük kb. 40 percig. Ha elkészült, kihûtjük.
A krém felületét késsel több helyen bemetszettem és a résekbe csúsztattam az eper szeleteket, illetve bele szórtam egy kis levendulát.
Ilyenkor jön a cukor (lehetõleg barna) szórás és a karamellizálás. Ezt lehet, úgy mint mi cukrászfáklyával vagy grill alá betolva. Bár ezt az utóbbit nem próbáltuk, de gondolom úgy is sikerülhet.
Tapasztalat: valószínûleg túl meleg sütõben vagy túl hosszan készítettük a brülét, mert a textúrája nem olyan lett, mint amit elképzeltünk. Én speciel olyat képzeltem, mint amilyet a Vian-ban szoktam enni, ez a pudingnál lágyabb, de nem folyós, sima finomság.
Ehez képest a miénk kissé "darabos" lett. Gondolom a tojássárgája a nagy hõ hatására összekapta magát...
Ízre viszont tökély volt!:-)
Ja! Még valami: számomra új infó volt, hogy társasjátékot lehet kölcsönözni. Innen.