A lencse hasznos és ártalmas tulajdonságai
sponsored links
A lencse sok-sok pozitívuma mellet bizonyos betegségek esetében vagy a betegségekre való hajlam esetében provokáló, súlyosbító tényezõként szolgálhat.
Nem szabad lencsét fogyasztani köszvény, vesekõ, ízületi betegségek esetében, és a nemi és vizeletkiválasztó rendszer betegségei esetében.
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lencse különösen ha nem megfelelõen lett elkészítve, kényelmetlen érzéseket kelthet a gyomorban, és erjedéses állapotot idézhet elõ, ezért, nem ajánlatos a gyomor és a bélrendszer, a hasnyálmirigy , a szív és az érrendszer, és az epehólyag betegségei esetén.
A lencse provokálhatja a vesekövek kialakulását, ezért ellenjavallt vesebetegségek esetén.
A lencse fogyasztása nem tesz jót aranyér, és vizelet kiválasztási nehézségek esetén.
A lencse gyakori fogyasztása szárítja a bõrt, ezért bõrbetegségek fennállásakor figyeljünk nem rosszabbítja e az állapotunkat.
A lencse csökkenti más tápanyagok felszívódását ezért túl gyakran nem érdemes fogyasztani.
Ezután a felsorolás után szinte mindenki talál magának okot amiért nem ajánlatos lencsét fogyasztania. Akkor mi is van azzal azokkal a pozitív hatásokkal amelyeket a lencse fogyasztása nyújthat számunkra? Erre megtalálhatjuk a helyes elkészítési módot a keleti konyhák mindegyikében. Nevezetesen a hántolt azaz vörös lencse formájában.
Hiszen a lencse izoflavonoidokat tartalmaz melyek segítik a nõi hormonális egyensúly fenntartását, a változókor után is biztosítva a jó közérzetet. Az izoflavonoidok segítik a mellrák megelõzését, és a lencsében teljes mértékben megmaradnak a fõzés után is.
Amíg a fenti kóros folyamatok nem alakultak ki a jól megfõzött lencse, javítja az anyagcserét, növeli az immunitást, és normalizálja a nemi és vizeletkiválasztó rendszer mûködését.
Egy átlagos adag lencseételben szinte az egész napi szükséges folsav mennyiséget megkapjuk.
Kevesebb a zsírtartalma mint például a borsónak, viszont tartalmaz omega-3 és omega 6 zsírsavakat.
A lencse oldékony rostokat tartalmaz, ezáltal javítja az emésztést, és segít a vastagbélrák kialakulásának megelõzésében.
A lencse, mint minden babféle kiemelkedõen gazdag nyomelemekben, különösen magnéziumban, amely elengedhetetlen a teljes értékû szívmûködéshez, és az idegrendszer mûködéséhez. Magas a vastartalma, viszont ahhoz, hogy ez jól felszívódjon a szervezetben, a lencseételeket feltétlenül C vitaminban gazdag friss zöldségekbõl készült salátákkal együtt tálaljuk. Ez lehet paprika, paradicsom, friss zöld leveles zöldségek, télen kínai kel, rukkola, és más fagytûrõ zöldségek. Megszórhatjuk a lencseétel tetejét tálalás elõtt nagy csomó koriander zölddel, vagy petrezselyemzölddel.
A lencse gazdag olyan mikroelemekben, mint kalcium, kálium, foszfor, vas, mangán, réz, bór, jód, kobalt, cink.
A lencse nagyszerû forrása a triptofán nevû aminosavnak, amely a szervezetben szerotoninná alakul. Mint ismeretes a szerotonin hiány pedig depresszióhoz, nyugtalansághoz, lehangoltsághoz vezet, különösen a naphiányos téli idõszakban.
A szerotonin szintet növelhetjük a barnarizzsel, a legelérhetõbb triptofán forrással, és ugyanúgy a lencsével, illetve mindkettõt együtt tartalmazó ételekkel.
A római korban már ismeretes volt, hogy a rendszeres lencse fogyasztás, az embert nyugodttá és türelmessé teszi.
A kínai orvoslás szerint a lencse melegítõ tulajdonságokkal rendelkezik, és különösen ha szintén melegítõ fûszerekkel készítjük el akkor még növeljük eme tulajdonságát. Ezért a lencse és a belõle készült leves az egyik legmegfelelõbb táplálék a téli hideg idõszakban.
Tápláló tulajdonságait tekintve a lencse kiválthatja a kenyérféléket, gabonaféléket, és jelentõs mértékben a húsféléket.