Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
A legjobb mézeskalács és a legrosszabb kép
sponsored links
A világon mindenkinek van egy bombabiztos mézeskalács receptje. Nekem mostanáig nem volt. Nem mondhatnám, hogy eddig túl jóban lettünk volna, a mézeskalács és én. Nyúlós-nemnyúlós-ezafajtakemény-nemiskemény-majdmegpuhul-denemmertkiszárad-almávalelrakandó-szórakozós receptek (már elnézést :)).
De ez most örökre megváltozott, és azt hiszem, ez is bekerül majd azok közé a receptek közé, amiket 110 évesen reszketeg kézzel a dédunokáimra hagyományozok. :)
Hardcore mézeskalácsosoknak lehet, hogy nem fog tetszeni, mert ez itt nem a megsütöm-két hétig puhul-a harmadikra pont jó lesz-mézeskalács, úgyhogy nem tudom mennyire tekinthetõ autentikusnak, viszont pont nem is érdekel, hagyományos-e.
Figyelem, ez nem a fadíszítésre használható cirádás mézes (amiket egyébként imádok, szemetgyönyörködtetõ látvány), hanem az evésre szánt puha, nem túl édes, nem túl gejl, omlós belsejû és mindenekelõtt azonnal fogyasztható verzió!
Szívesen tulajdonítanám magamnak a receptet, de sajnos nem az enyém, Chilii találta a régi kiadású mézes-fûszerkeverék hátulján (ma már más szerepel rajta). És bár nem hiszek a fûszerkeverékek hátoldalán mikrobetûkkel lehozott receptekben, ez itt tökéletes, és remélhetõleg azok a bizonyos dédunkokák már õsi családi titokként fogják kezelni. :)
Hozzávalók:
- fél kiló átszitált finomliszt
- 350 g méz
- 3 tojás (ebbõl kettõ a tésztába, egy a kenegetéshez)
- 1,5 teáskanál szódabikarbóna
- 4 evõkanál olaj
- 3 evõkanál víz
- fél csomag mézes-fûszerkeverék
Elkészítése:
2 tojást robotgép segítségével habosra keverek a mézzel. (Vegyük figyelembe, hogy ez a mûvelet viszonylag sokáig tart, mert a méz nem úgy viselkedik, nem habosodik olyan könnyen a tojással, mint pl. a sima cukor!)
Közben a lisztet, a fûszerkeveréket és a szódabikarbónát összekeverem egy tálban.
Ha a mézes-tojásos hab kész, kanalanként felváltva hozzáadagolom az olajat és a vizet, végül szintén kanalanként a lisztes keveréket, és hagyom, hogy a robotgép simára keverje a tésztát.
Egy kifejezetten nyúlós, ragadós tésztát kapok (ez normális), amit minimum egy órára hûtõbe teszek, majd lisztezett deszkára borítok és kb. fél centi vastagra nyújtok.
Végül karácsonyi szaggatóval kiszaggatom a sütiket, sütõpapírral bélelt tepsire teszem õket, a tetejüket alaposan megkenem a megmaradt tojással (elhagyható lépés, de nem érdemes, mert így lesz szép fényes a mézeskalács), és 180 fokra elõmelegített sütõbe tolom, majd világosbarnára sütöm.
Néhány apróság még:
- aki szereti, dióval, mandulával díszítheti még a sütés elõtt
- fontos, hogy valóban csak világosbarna színig süssük, ellenkezõ esetben megkeményedik (de ez nem fog késõbb felpuhulni, mert nem vékony és keményre sül, hanem szimplán kiszárad)
- fémdobozban hetekig tárolható és TÉNYLEG puha marad mindig
