Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
A kelkáposzta dícsérete / vajban-fûszerolajban sült kellepény
sponsored links
Ma hull a hó és álom hull a hóban,Befüggönyözve a világ valóban
S a függönyön túl zene szûri hangját,
Egy operában ma Puccinit adják.
(Juhász Gyula)
Leesett az elsõ hó, egy ideje mindig leesik már novemberben. Azt tartják, ebben kell megmosni az arcunkat, ha szépek és fiatalok akarunk maradni - errõl azt hiszem, már lekéstem. De azért jó volt nézegetni az udvarunkon sebtiben készülõ hóembert, hiszen nemcsak a gyerekek, Apu is ki akart menni ma - dacára a jegesen süvítõ szélnek. Elõször tettem hát próbát a kerekesszékkel ilyen útviszonyok között, a jégen viszont már nem vállalnám be az emelkedõket / lejtõket. Meglátjuk, milyen lesz ez a tél. Sajnos a futásról egy ideje leszoktam, de Apu - és a budafoki terep - folyamatosan edzésben tart, annyira, hogy már az éjszakai alvás is sokkal jobban megy, csak kevés. Az elalvással korábban sem volt gond, inkább azzal, hogy szakaszosan aludtam, és gyakran felébredtem, forgolódtam.
A havazás és a fagyos éjszakák beköszöntével, még a fagytûrõ növényeink is betakaríttatnak, a kelkáposzta is. Bálint gazda honlapján olvastam a következõ sorokat:
"Nem hálás feladat portrét rajzolni olyan növényrõl, amelyet kevéssé szeretünk vagy legalábbis nem sokra értékelünk. A kelkáposzta - hiába is tagadnám és tiltakoznék ellene - ezen növények közé tartozik. Mégis azért válogattam a késõ õsszel, novemberben betakarított zöldségfélék sorába, mert azt akartam, hogy egy ilyen, "nem szeretem" vetemény is legyen a sorozatban. Sietek azonban hozzátenni, hogy a kelkáposzta "össznépi" elutasítása egyáltalán nem indokolt magatartás, mert ebbõl a káposztafélébõl is lehet korszerû, ízletes ételeket készíteni, tehát helye van a kiskertekben is."
Mi ezzel szemben igencsak kedvezõen gondolkodunk e növényrõl, mindig is szerettük, még hagyományos fõzelék-formájában is, de számtalan más módja is van a felhasználásának.
Én kifejezetten örülök neki, hogy így az õsz végén is találunk friss, harsogóan zöld és finom alapanyagokat, ami éppen úgy jó egy salátába, mint süteménybe vagy egy forró levesbe, esetleg ebbe a lepénybe. Amúgy is azt gondolom: nincsenek "nemszeretem" zöldségek, csupán meg kell találnunk a számunkra ízletes elkészítési módját, nem beleragadni a megszokottságba (kivéve, ha az éppen kedvünkre való.)
Még a recept elõtt szeretettel ajánlok figyelmetekbe egy kis gasztrohorrort, melyben a kísérlet alanya: egy halacska farkával kevergetné az ételt: saját halászlevét... (de egyéb bonyodalmak is adódnak.)
Hozzávalók (egy kisebb tepsihez): 1 közepes fej kelkáposzta, 3 nagyobb krumpli, 6-8dkg vaj, só, zöld bors, 2 ek (magyaros fûszer)olaj, 1 csomag petrezselyem
Elkészítés: a krumplit megpucoljuk, kockára vágva sós vízben puhára fõzzük, majd kb. 8 percre hozzátesszük a felkockázott kelkáposztaleveleket (a vastag, középsõ ereket ne vágjuk ki, éppen olyan finom, mint a többi rész!)
Ezután szûrjük le a zöldséget, és hagyjuk kicsit fedetlenül állni, hogy a nedvesség elpárologjon róla. Majd forgassuk össze kb. 5-6 dkg vajjal (a krumpli már jó puha, tehát krémes alapot ad a roppanósabb kelkáposztának), kevés sóval (ha még szükséges), a durvára vágott petrezselyemmel, és frissen õrölt zöld borssal.
A keveréket terítsük szét egy vastagon kivajazott tepsibe. A tetejét locsoljuk meg a (fûszer)olajjal, majd 200 C fokra elõmelegített sütõben kb. 20 perc alatt süssük kissé ropogósra.
Az étel lényege, hogy a krumpli nagyon puhára, a káposzta csak roppanósra fõ. A fûszerek és a vaj harmonikusan egészítik ki, és a sütõben ropogós kérget kap. Köretnek vagy önálló ételnek is ajánlom. Vegán, liszt- és tojásmentes fogás.
Holnap kezdõdik az advent. Mindenkinek nyugodt és örömteli készülõdést kívánok!
